Szergej Kirijenko miniszterelnök menesztése tovább növelte az orosz gazdasági válság okán már amúgy is jelentősen megnövekedett bizalmatlanságot, miután a befektetők többségében erős kétségeket ébresztett a reformok továbbvitelét illetően. A régi-új utódjelölt, Viktor Csernomirgyin személye ugyan az orosz monopóliumoknak mindenképpen kedvezőbb – ezt a moszkvai tőzsdeindex átmeneti emelkedése is alátámasztotta -, ám a külföldi tőkepiacok negatívan ítélték meg a váltást. A rubel mélyrepülésbe kezdett; olyannyira, hogy a várakozások szerint még a 10 rubelt meghaladó dollárárfolyam is tovább emelkedhet, hacsak a moszkvai kormány nem lép közbe. (A helyzetet bonyolítja, hogy első nekifutásra a Duma elvetette Csernomirgyin ügyvezető kormányfő miniszterelnöki kinevezését.) A moszkvai jegybank 13,4 milliárd dolláros tartalékával képtelen lenne megakadályozni a nemzeti fizetőeszköz további leértékelődését.
Az orosz tőkepiacról kényszerűen kivonuló nagy befektetési alapok veszteségeiket a többi közép- és kelet-európai országban korábban vásárolt érdekeltségeik eladásából fedezték. A magyar tőzsdére így éppen korábbi előnye, a nagyobb likviditás ütött vissza – fogalmazott Pacsi Zoltán, a BÉT ügyvezető igazgatója -, hiszen a külföldi alapok könnyebben likvidálhatták befektetéseiket Pesten.
A tények alkalmasint rácáfoltak az elemzők azon vélekedésére, miszerint a befektetők Oroszországot élesen elhatárolják a többi közép- és kelet-európai államtól, mondván: egy nagyobb orosz visszaesést nem követnek a térség államai. A Financial Times cikkírója azt is kiemelte, hogy míg Lengyelország Oroszországba irányuló exportja a GDP-je 1,5 százalékának felel meg, addig Magyarország esetében a megfelelő arány 2,5 százalék, azaz a magyar piacot a lengyelnél nagyobb mértékben érintheti az orosz válság.
A japán reformokat illető bizonytalanság és a várhatóan az első és a második után a harmadik negyedévben is csökkenő japán GDP-ről szóló hírek következtében többéves mélypontjára süllyedt a Nikkei- index. Ez természetesen az amerikai, és ezen keresztül a nemzetközi tőzsdék hangulatát is igen ked-vezőtlenül befolyásolta. Az elmúlt napok Alan Greenspannek, az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed elnökének kongresszusi beszédét is igazolták, mert a túlértékeltnek nevezett amerikai részvények ára is jelentősen csökkent. Az amerikai gazdaság növekedési üteme eközben drasztikusan visszaesett. Ugyanakkor a világ tőkepiacairól a biztos menedéknek számító amerikai és német államkötvényekbe áramlik a feltörekvő piacokról kivont pénz, jelentős hozamesést okozva. Nem csoda, hogy piaci elemzők egy esetleges amerikai kamatcsökkenést sem tartanak elképzelhetetlennek.
A pesti tőzsde az elmúlt héten három nagyobb árfolyamesést is elszenvedett; ezek közül a múlt csütörtöki volt a BÉT történetének második legrosszabb napja, de a múlt hétfői és szerdai zuhanás is “előkelő helyen” szerepel ezen a listán (lásd táblázatunkat). A régióbeli befektetéseiktől mindenképpen szabadulni akaró külföldi alapok mellé a magyar kisbefektetők is felzárkóztak, legalábbis erre lehet következtetni az erősen megnövekedett kötésszámból. A legtöbb papír árfolyama irreálisan alacsony szintre esett vissza, ennek következtében több részvény kereskedelmét egész napra fel kellett függeszteni.
A legnagyobb vesztesek közül például a Richter-részvények árfolyama az elmúlt négy hónap alatt a harmadára csökkent. A befektetők a vállalatot nagyarányú, 36 százalékos orosz exportpiaci részvétele miatt “büntették”. A cég a korábbi 20 feletti P/E helyett mindössze 6-os értéken forog, miközben kapitalizációja a tavalyi 594 százalékkal szemben már csak a saját tőke 179 százalékát adja.
Az OTP Bank részvényesei is komoly árfolyamveszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Az áresésben nagy szerepet játszott a Credit Suisse First Boston elemzése, amely szerint az OTP-nek egy 3 milliárd forint értékű orosz kinnlevőségére 100 százalékban céltartalékot kell képeznie. Bár a bank a céltartalékolási összegnél kisebb veszteségre számít, a befektetők magára a felvetésre a részvények tömeges eladásával válaszoltak. Ez alkalmasint jól illeszkedett a banki részvények nemzetközi mélyrepülésébe; a hosszabb ideig 10 ezer forint felett forgó részvény árfolyama az elmúlt napokban 7 ezer forintig csökkent. Ezzel a kapitalizáció is erősen visszaesett, a saját tőke mindössze 277 százalékára, jelentősen elmaradva a két hete még csaknem 400 százalékos értéktől.
A korábban túlértékeltnek hitt Matáv-papírokat az elemzők ismét vételre ajánlják, 800-900 forintos árfolyamon. A kiváló eredményeket tartalmazó féléves jelentés után további dinamikus bővülésre számít a piac. A vállalat részvényei még a legnagyobb krízis idején is jóval a piaci átlag feletti P/E-értéken forognak. Szakemberek szerint a Mol-részvények is kellemes meglepetéseket okozhatnak; e vállalat eredményeire többek között az igen alacsony olajár is pozitív hatást gyakorolhat. A papír az utóbbi napokban 25 százalékkal lett olcsóbb, így főbb mutatóit tekintve már igen alulárazottnak tűnik (igaz, az árfolyam mostani alakulására ez egyre kisebb hatással bír). A nagyobb esések a TVK-papírok múlt hét eleji emelkedését is megakasztották, a negatív trendtől e részvény sem tudta függetleníteni magát.
Szintén drasztikusan csökkent a Zalakerámia árfolyama, melyhez a vállalat felől érkező kedvezőtlen hírek is hozzájárultak. Mivel az igen aktív akvizíciós politika az eredményt negatívan befolyásolja, az elemzők korábban 1,8 milliárd forintos idei adózott eredménybecslésével szemben mindössze 1,2 milliárd forintra lehet számítani. Így viszont a 600 forint feletti EPS-re (egy részvényre jutó nyereség) vonatkozó becslés helyett 400 forinttal számolva a Zalakerámia továbbra is a piaci átlagot valamivel meghaladó 8-as P/E értéken forog, mely részben magyarázatot ad az igen jelentős árfolyamesésre.