A többé-kevésbé kényszerű elemeket is felmutató hazai banki adásvételek után már csak azért is figyelemre méltó az EKB tulajdonosváltása, mert vevőjének amúgy nem szokása az ilyen jellegű vásárlás. Az amerikai Citibank Overseas Investment Corporationnak (COIC) világviszonylatban ugyanis mindeddig ez a második olyan akciója, amelynek során nem “zöldmezős” beruházással terjeszkedett. Mivel a vételár csak a jövő évi éves beszámolóból derül ki, egyelőre annyit lehet tudni, hogy a vevők a könyv szerinti érték másfél-kétszeresét fizették a bankért.
A 2,5 milliárd forintos alaptőkéjű és félévkor 4,8 milliárd forintos saját tőkét felmutató EKB sorsáról korábbi tulajdonosai egyébként valamikor az idő tájt döntöttek, amikor a Bank Austria bekebelezte a másik nagy osztrák hitelintézetet, a Creditanstaltot. Azt azonban sem az osztrákok, sem az olaszok nem tudhatták biztosan, milyen ígéretesnek számít majd 1998 nyarán az EKB, elsősorban a kis- és középvállalkozói üzletága miatt. Leginkább azért, mert a honi bankok számára rövid időn belül már nemcsak a lakossági piac lesz vonzó, hanem ez utóbbi szektor is.
A Citibank céljai nem titkoltan ebbe az irányba mutatnak. Így a jövőben – erősítette meg a Figyelőnek a 100 százalékban amerikai tulajdonú Citibank elnökvezérigazgatója, Richard D. Jackson – az eddig zömében nagy magyar és multinacionális vállalatok, valamint lakossági ügyfelek mellé, mindenekelőtt az EKB révén, szeretnék megnyerni a kisebb vállalkozásokat is. A létrejövő bankcsoportnál (amelynek tagjai eleinte külön társaságokként, de együttműködve, majd később összeolvadva kínálják szolgáltatásaikat) alapvetően három hitelezési módszer lesz: a nagyméretű vállalatok, a lakossági ügyfelek, illetve a kis- és középvállalkozások felé. A frigyre lépő bankok hitelezési politikáját amúgy is össze kell hangolni; már csak azért is, mert míg a Citibank kihelyezéseinek majdnem egésze biztosíték nélküli, addig az EKB cenzúrabizottsága által jóváhagyott összegek 90-95 százalékát biztosíték mellett folyósították.
A Citibank a magyar bankpiacon a mérlegfőösszege alapján eddig elfoglalt 16. helyéről az EKB felvásárlásával a 8-9. helyre ugrik; piaci részesedése eléri a 3 százalékot, alkalmazotti létszáma pedig a félezer főt. A honi hitelintézeti palettán 1985 óta szereplő Citibank első embere több mint egy évtized elteltével is talál érdekes momentumokat a bankszektorban. Így például azon túl, hogy meglehetősen sajátságosak a tulajdoni viszonyok, még mindig alacsony a lakossági eszközök aránya.
Az utóbbi időben a lakossági piacra fókuszáló hitelintézetek közül egyre többen vélekednek úgy, hogy – ha azt a háztartások számítógépes kultúrája is lehetővé teszi – érdemes az új bank-ügyfél kapcsolatokat már az elején elektronikus csatornákra terelni. Így a leendő kliensek rögvest, a régiek pedig folyamatosan juthatnak hozzá az electronic banking szolgáltatásaihoz. A rohamosan terjedő internetes banki kapcsolattartásról már nem is beszélve (Figyelő, 1998/33 szám). A Citibank elnök-vezérigazgatója szerint a közhiedelemmel ellentétben a PC-n keresztüli kapcsolatteremtés csak egy része az elektronikus üzletágnak; legalább ennyire fontos a telefonos kontaktus, illetve a POS-terminálok használata. A hitelintézet meglévő ügyfeleinek 80 százaléka egyébként már ma is az elektronikus kapcsolatteremtést helyezi előtérbe, ami a vállalatoknál számítógépes, míg a lakosságnál telefonos összeköttetést jelent. Amely ügyfelekkel mégsem sikerül tető alá hozni az efféle kontaktust, azokkal a találkozási pontok továbbra is a fiókok maradnak. A Citibank eddigi budapesti és győri egységéhez a házasság révén az EKB hat fiókja társul; ez utóbbiak közül kettő található a fővárosban.
A két bank egyesülésére minden bizonnyal csak jövőre kerül sor, hiszen csupán a számítástechnikai rendszerek összehangolása előreláthatólag egy évet vesz igénybe. Dacára az anyacég angolszász banki gyakorlatának, az itteni hitelintézet – emelte ki Richard D. Jackson – inkább a német és osztrák típusú hitelintézeti szolgáltatásokat helyezi előtérbe. Ennek szellemében univerzális bank kialakítására törekszenek, ezt az arculatot igazolandóan éppen most vizsgálják egy nyugdíjpénztár alapításának feltételeit.