Június végéig 245 milliárd forintra duzzadt a tavaly év végi 230 milliárd forintról a tb-kinnlevőségek állománya. Vasvári Csaba, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) behajtási főosztályának vezetője azonban örvendetesnek tartja, hogy a működő cégek tartozása (az aktív folyószámlán lévő kinnlevőségek állománya) csak minimálisan nőtt, s ez is szinte kizárólag a késedelmi pótlékoknak tulajdonítható. A főosztályvezető értékelése szerint mindez azt bizonyítja, hogy sikerült megállítani reálisan behajtható követeléseik halmozódását.
Más kérdés, hogy a tb kétes kinnlevőségeinek állománya nem apad: a felszámolás alatt lévő cégekkel szembeni követelésállomány például mintegy 70 milliárd forintra emelkedett (a növekmény csaknem fele szintén késedelmi kamat). Az efféle kinnlevőséggel kapcsolatban az a gond, hogy jórészt behajthatatlan – például azért is, mivel a tb hátul foglal helyet a kielégítésre váró hitelezők rangsorában. Még ennél is kisebb az esély arra, hogy hozzájussanak valamelyik megszűnt folyószámla tulajdonosának tartozásához: márpedig ez az összeg is 40 milliárd forinthoz közelít. Papíron e tételen lehet a legkönnyebben segíteni, elég hozzá néhány tollvonás, amivel leírják a veszteséget. Tavaly például 20 milliárd forintnyi kinnlevőség került ki így a nyilvántartott tartozások közül. A főosztályvezető szerint amennyiben az idén is ehhez az eszközhöz folyamodnának, úgy a kinnlevőségek teljes állománya 230 milliárd forint alá kerülhet, ami jobb a múlt év végi eredménynél. Persze nem minden kétes követelést akarnak leírni: a már korábban ismertetett elképzelések szerint ezek egy részét faktorálással foglalkozó cégeknek adják el. A kezdeményezés még a tél végén indult el, ám eddig sok érdemi lépés nem történt.
Ennek tükrében nem igazán tűnik tarthatónak a tb-költségvetési törvényben rögzített 52 milliárd forintos idei behajtási előirányzat. Ezt egyébként a tb munkatársai korábban sem tartottak teljesíthetőnek, most pedig – bár a pontos június végi adatok még nem állnak rendelkezésre – már tudható, hogy az első féléves behajtás eredménye aligha éri el a 20 milliárd forintot. Az évközi állapot ismeretében újra kell osztani a “járuléktortát” a két biztosító között: a rendkívüli behajtásból a nyugdíjbiztosító a korábban remélt 32 milliárd forint helyett csupán 22-23 milliárd forinthoz juthat, míg a az egészségbiztosító 20 milliárd helyett csak 17,5 milliárd forinttal számolhat. A társadalombiztosítás új vezérkara korábban azt közölte: javítani fogja a behajtás eredményességét, mégpedig úgy, hogy a behajtást az adóhivatal apparátusára bízzák majd. Az erről szóló konkrét terveket azonban egyelőre még maguk a tb munkatársai sem ismerik.