Kedvezőtlen hangulat jellemezte az elmúlt napokban a nemzetközi értékpapírpiacokat. A New York-i tőzsdén napról napra estek az árfolyamok, egy ízben például a már rég nem látott 200 pont feletti mértékben. Ez az irányzat csak hétfőn tört meg. A tengerentúli részvénypiacok gyengélkedését elsősorban az okozta, hogy az ezekben a hetekben nyilvánosságra kerülő féléves gyorsjelentések tekintélyes része csalódást jelentett a befektetőknek. Ugyancsak ebbe az irányba hatott Alan Greenspannek, az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed elnökének hét eleji beszéde, amelyben a részvényárfolyamok gyors emelkedésének veszélyére hívta fel a figyelmet.
A pesti börze szempontjából szintén kitüntetett szerepű moszkvai tőzsdét még a New York-inál is nagyobb mértékű esés jellemezte. Az e piacon befektetőket elsősorban az bizonytalanította el, hogy az orosz parlament alsóháza elvetette a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelmegállapodáshoz kapcsolódó megszorító csomag java részét. Ilyen környezetben kifejezetten elismerésre méltó a Budapesti Értéktőzsde teljesítménye, hiszen a BUX értéke e hét első napján gyakorlatilag az egy héttel korábbi szinten állt. Nem úgy a határidős piac, amelyen a leglikvidebb (az idén decemberben lejáró) BUX-kontraktus kamattartalma rég nem látott alacsony szintre, 16 százalékra esett, ami pedig már alig haladja meg az állampapírhozamokat.
A meglehetősen kiszámíthatatlan nemzetközi helyzetben a magyar részvények iránti bizalmat az is mutatta, hogy az index egyetlen napon sem csökkent 1 százaléknál nagyobb mértékben. A befektetők arra számítanak, hogy a legtöbb társaság kifejezetten kedvező féléves eredményről számol majd be. Ez pedig általános dráguláshoz vezethet. Az erősödés leginkább a mostanában a 6500 forintos sáv környékén forgó Mol-részvényre férhet rá, lévén, hogy az a legtöbb elemző szerint most alulértékelt. A várakozások a Mol 25 milliárd forintos első félévi adózott eredményéről szólnak, ami kétszerese az egy évvel korábbinak. Ez még akkor is igen figyelemreméltó gyarapodás, ha azt vesszük, hogy a Pannon GSM-részesedés eladása önmagában a féléves nyereség mintegy negyedének megfelelő összeget hozott a társaság konyhájára. A Mol esetében központi jelentőségű a gázüzletág teljesítménye. A gázárképlet felülvizsgálata – aminek célja kicsit leegyszerűsítve, hogy a hazai gázt is világpiaci áron vegyék figyelembe – már hosszabb ideje húzódik, s a legtöbb elemző szerint e módosításra csak jövőre kerül sor. Ezzel szemben piaci megfigyelők nem zárják ki, hogy az ősszel a gázár néhány forintos emelésére kerül sor, hiszen a Mol az enyhe tavalyi tél miatt komoly tárolási veszteségeket szenvedett el, s a beruházásait sem veszi figyelembe kellően a mostani árszabályozás. A cég számára egyébként az alacsony olajár kifejezetten kedvező, még ha a világpiaci gázár némi késéssel bekövetkező csökkenésének áldásos hatása csak a második negyedéves eredményekben jelentkezhet.
Szintén sokat vár a piac az OTP Bank féléves számaitól, amit jól mutat, hogy gyakorlatilag naponta születik új árfolyamrekord. Az adatok értékelésénél azonban figyelembe kell venni, hogy a bank második negyedéves számai tartalmazzák majd a Démász-ügyleten elért mintegy 6,5 milliárd forintos bruttó nyereséget. Ezzel együtt elemzők már hónapok óta a bankrészvények túlértékeltségéről beszélnek, noha azok az utóbbi két hónapban is messze nagyobb mértékben erősödtek, mint a BUX.
A tőzsdén forgó két vegyipari társaság e héten teszi közzé féléves eredményeit. Bár a BorsodChem esetében a világpiaci műanyagipari árak a második negyedévben az előző negyedévhez képest valamelyest kedvezőtlenebbek voltak, a múlt év hasonló időszakához képest lényeges eredménynövekedést prognosztizálnak az elemzők. Az idei évre becsült ezer forintos egy részvényre jutó eredményből 7 körüli P/E érték adódik, ami kifejezetten alacsonynak mondható, figyelembe véve, hogy a várakozások szerint jövőre további 20 százalékkal növekedhet az egy részvényre jutó eredmény. (A BorsodChemnél fontos megemlíteni, hogy a nyári szünet után mind a PVC, mind az MDI gyártókapacitása lényegesen növekszik majd.) Szintén kedvező féléves adatok várhatók a TVK-nál. A tavalyi 8 milliárd forintos adózott nyereségnél 10 százalékkal többel számolnak az elemzők. A TVK részvényeinek fél éven belül várható New York-i tőzsdei bevezetése szintén pótlólagos keresletet jelenthet, ráadásul ezt a hírek szerint megelőzheti majd egy-két akvizíció is.
A közepes nagyságú cégek közül az utóbbi időben dinamikusan emelkedett a Pick és a Pannonplast árfolyama. Sokan a Zalakerámiát tippelik a harmadiknak. Ez utóbbi részvény forgalma csekély, ezért a kereslet megélénkülése könnyen akár 15-20 százalékkal is felhajthatja árfolyamát. A Graboplasttól az elemzők gyenge második negyedéves adatokat várnak, de ez már bőven benne van a részvény jelenlegi árában. A papír ugyanis legmagasabb árfolyamához képest 60 százalékkal értékelődött le. Ez minden kedvezőtlen tényezőt (problémák az orosz piacon, a belföldi eladások növelése érdekében alkalmazott vevőcsalogató árpolitika, a gyorsan átalakuló tulajdonosi szerkezet) beszámítva is alacsony kurzusnak tűnik.
A tőzsdén kívüli piacon a múlt hét eleji gyors erősödés után jellemzően stagnáltak az árfolyamok. A bejelentett 8,1 százalékos villamosenergiaár-emelést követően ugyan szinte mindegyik érintett papír árfolyama megugrott, néhány nappal később viszont már visszaesett a vételi érdeklődés. Az áramszolgáltatók esetében rövid távon a tőzsdei bevezetésekről érkező hírek azért lényegesen megmozgathatják majd a piacot, de természetesen ennél a szektornál is a féléves eredmények tornászhatják majd fel leginkább az árfolyamokat a következő hetekben.