Hagyományos kereskedelmi banki tevékenységét némileg háttérbe szorítva a pénzügyi szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt a Budapest Bank – ez az 1998-tól 2000-ig szóló stratégia lényege. A bank mostani státusza így egyre jobban közelít ahhoz, amelyet stratégiai tulajdonosa, az amerikai General Electric Capital Services maga is betölt.
Sokan emlékezhetnek rá, milyen vitákat kavart 1995 őszén, hogy a GECS mekkora részesedést szerezhet a BB-ben. Az akkor hatályos pénzintézeti törvény szerint ugyanis egy bank jegyzett tőkéjében a nem pénzintézetek közvetlen és közvetett tulajdoni hányada nem haladhatta meg a 25 százalékot. Márpedig az az idő tájt éppen 27,5 százalékos részesedésre törekvő GECS anyaországának törvényei szerint pénzügyi szolgáltatónak minősült. Ettől függetlenül az amerikai társaság megkapta a kormány jóváhagyását, s szakmai befektetőként – dacára a “csak” tőkéjével beszálló Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) nagyobb, 32,5 százalékos pakettjének – a BB fő irányítójává vált.
A privatizációs szerződés vaskos (12 milliárd forintos) titkainak nyilvánosságra kerülése azonban jó időre elhalasztotta az érdemi munka beindítását. Csak 1997 végén – közel két évvel a tulajdonszerzés után – látta elérkezettnek az időt a GECS a Budapest Bank profilváltoztatásának megkezdésére. Egyebek mellett azért döntöttünk úgy, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítunk az úgynevezett fogyasztási banki tevékenységre, mert az elmúlt két és fél év tapasztalatai szerint e piac kiszolgálása viszonylag kevésbé megoldott – hangsúlyozta a Figyelőnek Richard Pelly, akit tulajdonképpen a “múltat végképp eltörölni” törekvés jegyében neveztek ki Singlovics Béla helyett a BB vezérigazgatójának. E munka amúgy már tavaly is eredményeket hozott, az áruhitelek piacán például 1997 végéig máris 7,5 százalékos részesedésre tettek szert (lásd grafikonunkat).
Az elmúlt időben egyébként a fogyasztási hitelek piaca rendkívül gyorsan gyarapodott. Egyre növekszik ugyanis a fogyasztás, s azzal párhuzamosan a finanszírozási igény is. A lakosság anyagi gyarapodása miatt a bankok számára is biztonságosabbá válik a fogyasztók hitelezése, hiszen kisebb a veszélye annak, hogy a kölcsönöket az adósok nem fizetik vissza.
A tavalyi eredmények nyomán a BB ebben az évben kezdte meg igazi offenzíváját a fogyasztási hitelezési piacon. Ennek jegyében az ügyfelek a megfelelő dokumentumok birtokában a korábbinál összehasonlíthatatlanul rövidebb idő alatt juthatnak ilyen kölcsönhöz. (Ezt ráadásul június elejétől meghosszabbított nyitvatartási idő is elősegíti: valamennyi egység reggel 8-tól 5-ig foglalkozik az ügyfelekkel, a központi fiókok szombaton is.) A napokban pedig már ennél a banknál is beindul a személyi kölcsönök folyósítása; a százezer és egymillió forint közötti, legalább fél, legfeljebb hároméves futamidejű kölcsönigényléseket 48 órán belül elbírálják. Ma már ki merjük jelenteni, hogy a legjobb pénzügyi szolgáltatóvá szeretnénk válni Magyarországon – árulta el Richard Pelly.
Hasonló terveket azonban ma már egyre többen szövögetnek. Az csak természetes, hogy a sorban elsőként a lakossági piacon a mai napig toronymagasan vezető, több mint 50 százalékos részarányt magáénak tudó OTP Bankot kell említeni. Az OTP részesedésének csökkentéséért a BB-hez hasonló hevességgel indult harcba a fogyasztási hitelek pi-acán a volt MHB nyomdokain lépegető ABN Amro (Magyar) Bank. A verseny résztvevői láttán akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy nem változott semmi, csak az egykoron még a vállalati ügyfelekért ölre menő hitelintézetek ma már a magánklienseket kívánják egymás orra elől elhalászni.
Ami pedig a tradicionális, üzleti terepet illeti, azon a BB – vezérigazgatója szerint – az amúgy szintén merészebb lakossági álmokat dédelgető vegyes bankokkal próbál versenyre kelni. (Richard Pelly szerint egyébként minden hitelintézetre figyelni kell, függetlenül annak a piacon betöltött aktuális súlyától.) A lakossági offenzíva mellett ugyanis a Budapest Bank nem mond le kis- és középvállalkozások finanszírozásáról, s meglévő nagyvállalati klientúráját is meg szeretné tartani. Utóbbiból a környezetvédelmi fejlesztéseket, beruházásokat fontolgatók a társtulajdonos EBRD-nek az Európai Unió Phare-programjával közösen a BB számára biztosított 17,3 millió ecu-s hitelkeretre pályázhatnak, az ebből igényelt összeget 5-8 év alatt törleszthetik a Budapesti Bankközi Kamatlábnál (Bubor) alacsonyabb rátával.
A fejlesztési tervekre (egyebek mellett a technológiai korszerűsítésekre, a jelenleg 77 tagból álló fiókhálózat átalakítására és bővítésére) egyébként a BB-nek megvan a fedezete, más szóval nincs szüksége többlettőkére. Ezt közvetve bizonyítja az a tény is, hogy a tőkemegfelelési mutató – a hitelintézeti törvényben előírt legalább 8 százalékkal szemben – meghaladja a 20 százalékot. Mivel a Budapest Banknak nincs szüksége pótlólagos tőkére, egyelőre nem tervezik a tőzsdére vonulást. Nehézséget okoz azonban, hogy a jelenlegi állapot szerint a BB-re is vonatkozik az úgynevezett tőzsdekényszer, azaz az értékpapírtörvény azon paragrafusa, amely kimondja: az 1997 előtt legalább 200 millió forint össznévértékű értékpapírok kibocsátóinak ez év végéig kezdeményezniük kell a tőzsdei bevezetést (erről bővebben lásd cikkünket a 36. oldalon). Olyan változtatásokat tervezünk, hogy a BB ne essen a fenti előírás hatálya alá – jelentette ki a vezérigazgató -, ezt már csak azért is szeretnénk elérni, mert a főbb tulajdonosok nem akarnak részvényeket értékesíteni a nyilvános piacon.
Így viszont akár igaznak is bizonyulhatnak azok a korábbi értesülések, miszerint a GECS még a számára biztosított határidő, 2001. május 15. előtt lehívja az állam 22,8 százalékos részvényhányadára szóló vételi opciós jogát, s az EBRD-t is kivásárolva 100 százalékos tulajdonra tör a Budapest Bankban. Richard Pelly nem tud ilyen tervekről, csak abban biztos: a GECS le akarja hívni a szóban forgó opciót. Ennél fontosabbnak tartja azonban, hogy a GECS fejlesztési stratégiája 1995 vége óta egyszer sem változott, és ehhez nemcsak tőkehátteret nyújt a BB-nek, hanem szakmai segítséget is.