Módosultak a BÉT bevezetési és forgalomban tartási szabályai – jelentette be a napokban a börze alelnökévé kinevezett Lotfi Farbod, aki az új elnök megválasztásáig irányítja a tőzsdetanács munkáját. A budapesti parketten e héten, egyelőre nyílt kikiáltással, megkezdődött a kereskedés a határidős piac új termékeivel: a Mol, a Matáv, a TVK részvényeivel, valamint az angol fonttal és a svájci frankkal. Augusztus végén, a tervek szerint debütál a tőzsde új számítógépes rendszere, az MMTS. A második fázis – várhatóan jövő tavaszi – üzembe állításával pedig végképp kiűzetnek a tőzsdeteremből az alkuszok, s helyüket teljes egészében a számítógépek veszik át.
Az új szabályok három kategóriába sorolják a tőzsdére bevezetett részvényeket. A C minősítést azok a társaságok érdemlik ki, amelyek jegyzett tőkéje leg-alább 100 millió forint, minimum 25 tulajdonosuk van, s egyéves auditált mérleget fel tudnak mutatni. Ezen cégeknek is évi kétszeri tájékoztatási kötelezettségük van, s az árfolyamot befolyásoló valamennyi tényezőről be kell számolniuk a nyilvánosságnak. Ezen új szekcióban – a felügyeleti engedély kiadása után – várhatóan néhány héten belül megkezdődhet a kereskedés.
A tőzsdetanács egyúttal szigorította az A és B kategóriába kerülés feltételeit is. A tőzsdei vállalati elit minimális tőkekövetelménye 1 milliárdról 10 milliárd forintra emelkedett; a közkézhányadnak el kell érnie a 25 százalékot; legalább 1000 tulajdonossal, továbbá 3 éves auditált (ezen belül az utolsó évben nyereséges) mérleg szükségeltetik. A B csoport tagjainál 1 milliárdos a tőkeelőírás, a tulajdonosok számának alsó határa 100, míg a közkézhányadé 10 százalék.
Módosultak a felfüggesztés szabályai is; így a BUX-kosárba tartozó részvények 8 százalékos árfolyam-elmozdulása után szünetet kell elrendelni, míg a 15 százalékot elérő változás után felfüggesztik az aznapi kereskedést. A kosáron kívüli részvényekre vonatkozó előírás enyhébb: 10 százalékos elmozdulás von maga után szünetet, s csak 20 százalék után következik a felfüggesztés.