Egy leánybank és egy fiók között túl sok érdemi különbség nincsen. A főbb előírásokat végignézve, a tőkekövetelmények közötti eltérés például nem számottevő. Összegében ugyanis mindkét esetben 2 milliárd forintot ír elő a kapcsolódó jogszabály, csupán az elnevezés különbözik: a leánybanknál jegyzett, a fióknál dotációs tőkéről van szó. Míg a leánybanknak igazgatóságot és felügyelőbizottságot kell működtetnie, addig a másik formánál elegendő egy fiókvezetőt s egy másik személyt alkalmazni; közülük az egyiknek magyar állampolgárságúnak kell lennie. A leglényegesebb különbség talán a hitelkihelyezések területén lelhető fel. Míg ugyanis a leánybankoknak maguknak kell a hitelintézeti törvényben előírt, úgynevezett kapcsolódó hitelekre vonatkozó szabálynak megfelelni, addig ugyanez a fiókok esetében a mögöttük álló külföldi székhelyű bank kötelezettsége. A mutatók számolásában mutatkozó eltérő szabályozást leszámítva azonban egy ilyen bankfióknak természetesen meg kell felelni mindazon óvatossági, úgynevezett prudenciális követelményeknek, amelyek az itteni hitelintézetek felé elvárásként szerepelnek. A fióknyitást lehetővé tevő jogszabályhoz igazodva már az alapvető pénzügyi törvények – a hitelintézeti, az értékpapír- és a biztosítási törvény – is módosultak, sőt, a közelmúltban az a kormányrendelet is átalakult, amely a Magyar Nemzeti Bank engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzését szabályozza.