Ügyfélköréhez képest kicsiny fiókhálózatával magyarázta a kormány ez év áprilisában, hogy miért van fokozottan szüksége a Postabanknak – az egyidejűleg odadobott mentőövön túl – a postahivatalokra. (Figyelő, 1998/14. szám). No meg persze azért is, mert a sokakhoz még mindig közelálló hitelintézet pénzforgalmának jelentős része a Magyar Posta fiókjaiban bonyolódik le. Így aztán a kabinet tavasszal a névértéken 18,8 milliárd forintos tőkeemelés mellett vállalta azt is, hogy közreműködik a bank és a Magyar Posta között hosszú távra szóló együttműködési szerződés tető alá hozatalában.
Ennek nyomán a Posta még akkoriban elkészített egy szerződéstervezetet, amelyet át is küldtek a Postabank vezetésének, ám válasz arra mindmáig nem érkezett – tájékoztatta a Figyelőt Doros Béla, a Magyar Posta Rt. vezérigazgatója. A tervezet egy hosszú távú együttműködési megállapodást irányoz elő, amely azonban nemcsak a fenti bank privilégiuma lehet, hiszen más, a Magyar Postával szerződő hitelintézetekkel már korábban létrejöttek ilyen szerződések.
Dacára a Postabank háza táján másfél év óta gyakorlatilag folyamatosan zajló eseményeknek, a postahivatalokban igénybe vehető banki szolgáltatások közül a megtakarítások terén még mindig a Princz Gábor vezette hitelintézet adja a legnagyobb forgalmat. Hegedűs Anna, a Magyar Posta pénzforgalmi vezérigazgató-helyettese magától értetődő ténynek tartja, hogy a forgalom nagyobb volumene a nagy mérlegfőösszegű bankok – OTP, Postabank – termékeihez kapcsolódik. E szempont mellett azonban az aktuális kamatviszonyok sem elhanyagolhatóak. Mostanság például – jelezte Doros Béla – az állampapírok a legkelendőbbek a postákon.
A hitelintézetek közül a postákon 1988-ig egyeduralkodó OTP-hez 1989-ben csatlakozott a Postabank; a sor 1995-ben egészült ki a Budapest Bankkal (BB), illetve az Államadósság Kezelő Központtal (ÁKK). Ezek mellett jelenleg a Posta hálózatában a Hungária, a Providencia, a Garancia és az Európai Utazási Biztosító (EUB); a Lakáskassza és az OTP Lakástakarékpénztár; illetve az Évgyűrűk és az OTP Magánnyugdíjpénztár termékei érhetők el.
A legnagyobb hazai bank egyébiránt csak négy szolgáltatásával van jelen a postai pultokon, míg a Postabank héttel. A betérő ügyfél az OTP termékei közül a klasszikus Takarékbetétkönyv, a Gépkocsinyeremény-betét, a Takaréklevél, illetve az 1996 decemberével bevezetett OTP Postajegy közül válogathat. Továbbá – mintegy ötödik termékként – ugyanott szerződést köthet a hitelintézet lakástakarék-pénztárával is.
A Postabank palettáján mondhatni hagyományos betéti forma a Betétszámlakönyv, a Bónusz betétszerződés, a Profitjegy, valamint a Prémiumbetét. A másik három szolgáltatás értékpapírt, illetve értékpapírszerű betéti okiratot kínál: a Postatakarék-levelet, a Postatakarékjegyet és a Postabank-jegyet. E hitelintézet esetében is van a sorban egy kapcsolt termék: a Lakáskassza szolgáltatása.
Ez utóbbi intézmény tulajdonosi szerkezetét tekintve azonban ugyanúgy kapcsolódik a Providencia Biztosítóhoz is, amely egyébként Élet Befektetés névre hallgató termékével van jelen a hivatalokban. A Hungária a Profit, a Gépjármű Kötelező Biztosítás, valamint a Külföldi Utas Biztosítás című konstrukcióit kínálja a postai ablakoknál; a Garanciától a Külföldi Utas és a Kötelező Gépjármű Biztosítás, míg az EUB kínálatából a Külföldi Utas Biztosítás érhető el ott.
Ami a BB termékét illeti, azzal kapcsolatban Hegedűs Annától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az 1995-ben debütált, féléves futamidejű Ajánlott Értéklevél idén márciustól már nincs a piacon. Helyette a közeljövőben egy új, hasonló jellegű BB-s konstrukció bevezetése várható, ám ennek részleteit egyelőre még nem hozták nyilvánosságra.
Az ÁKK – pontosabban a Magyar Államkincstár – és a Magyar Posta között született szerződés a Kincstári Takarékjegy értékesítéséről szól. Az utca emberének mindent kifejező mosolyával kínált takarékjegy – ahogyan azt természetesen a hirdetéseken sem felejtették el jelezni – az egyetlen, amely államilag garantált a több mint 2600 postahivatalban jelenleg vásárolható értékpapírok közül.
Az eddig felsorolt megtakarítási formák mellett persze van még jó néhány szolgáltatás, amelyek az egyes hitelintézetekhez kapcsolódnak. A Magyar Posta vezérigazgató-helyettese által közölt adatok szerint igen jelentős a bankszámlák javára teljesített befizetések volumene: az e kategóriába tartozó 135 millió tételnyi pénzmozgás évente mintegy 1400 milliárd forintról rendelkezik. A bankszámláról való kifizetések vonatkozásában sem sokkal kisebb az összeg; abban csupán a nyugdíjjuttatások volumene évente hozzávetőlegesen 820 milliárd forintra rúg, s 34-35 millió darab bizonylatot igényel. Ez, hozzáadva a klasszikus kifizetési utalványokhoz kapcsolódó évi 21-22 millió bizonylat 300 milliárd forintos forgalmát, már nincs is olyan messze a befizetések mennyiségétől.
Néhány hete van lehetőség arra, hogy a Postabank ügyfelei a postahivatalokban is nyithatnak folyószámlát, de nem elhanyagolható forgalom társul még a cégek készpénzfelvételi utalványaihoz, a bankfiókok készpénzzel való ellátásához, vagy épp a csekkes fizetésekhez is. Mindezek mellett figyelemre méltó jövőt jósolnak a Postamatoknak, mely szerkezetek készpénzkiadási szolgáltatásukkal (Figyelő, 1998/20. szám) mindenekelőtt azokon a településeken látnak el jelentős feladatot, ahol nincsenek bankfiókok, sem ATM-ek, még kevésbé kereskedelmi POS-terminálok. E készülékek jó néhány bank kártyáival használhatók – a kikötés csupán annyi, hogy azon nemzetközi logo vagy OTP Bankpont jelzés legyen -, tehát elvileg további banki kapcsolatokat jeleznek a postahivatalok számára. A rajtuk átfolyó összegek elszámolását egyébként az OTP kártyaközpontja biztosítja.
A Postamatok elé a szakemberek már csak azért is nagy várakozással tekintenek, mert az ezeken keresztül bonyolított forgalom már az első két hónap alatt fölöttébb kézzelfogható növekedést produkált. Míg ugyanis áprilisban egy nap alatt 70 milliós, egy hónap alatt 1 milliárd forintos forgalom kapcsolódott hozzájuk, addig májusban ugyanennek a mértéke naponta már 130-140 millió forintot tett ki, s havi összesítésben várhatóan mintegy 1,5 milliárd forintra rúg.
Szinte hónapról hónapra növekszik tehát azon banki termékek száma, amelyekhez az ügyfelek a postahivatalokban is hozzájuthatnak. Igazolt tény, hogy a hitelintézeti szolgáltatások elérhetősége ennek révén jelentősen bővült. A jövőre nézve a Postamatok beindításától a hozzáértők viszont nem csak a forgalom további növekedését, hanem annak átalakulását, vagyis a készpénzkímélő fizetési módok terjedését is remélik.