Bár a befektetők többségét az első forduló után nem érte meglepetésszerűen a választások kimenetele, sokakban csak most tudatosult: kormányváltás lesz Magyarországon, s változás várható a gazdaságpolitikában is. Az ezzel kapcsolatos bizonytalanság már a parlamenti választások első fordulója után rányomta bélyegét a részvénypiaci eseményekre. A feltörekvő piacokat világszerte sújtó érdektelenség közepette hozzávetőleg 10 százalékot veszítettek értékükből a magyar részvények (Figyelő, 1998/20. szám). A második fordulót követően pedig – hétfőn – további 9 százalékkal zuhantak az egyes papírok jegyzései. A BUX-index 7274 ponton zárt; ami a tavaly december közepi értéknek felel meg. (Kedden a mutató valamennyit ledolgozott a zuhanásból, s 7407 pontig emelkedett.)
A fenti áresés magyarázatát kutatva nem elhanyagolható tény, hogy a gazdaságpolitikai irányt illetően elbizonytalanodó hazai kisbefektetők eladásai mellett nem állhattak a külföldi intézmények vételi megbízásai, miután az angolszász értékpapírpiacok ünnepnap miatt zárva voltak. A magyar piacon főszerepet játszó határon túli befektetők zöme tehát hosszú hétvégéjét töltötte.
Más tényezők is hathatósan közrejátszottak azonban a pánikhangulat kialakulásában. A határidős BUX-piacon a brókerek a vételi oldalon álló spekulánsok pozícióinak jelentékeny hányadát voltak kénytelenek zárni, minekutána az ügyfelek nem töltötték fel időben letéti számláikat. (Ha az ügyfél fizetésképtelen, az általa megbízott brókercégnek kell viselnie a felelősséget. Ezt a kockázatot pedig egyes értékpapír-kereskedő társaságok érthetően nem vállalják.) Az eladói túlsúly hatására a határidős piacon az azonnali index értékének esését meghaladó mértékben zuhantak a különböző terminek jegyzései, így a kamattartalmak is – az indokoltnak tekinthető 18-20 százalékos szint helyett – 0-5 százalékig mérséklődtek az idei lejáratok esetében. (A kamattartalom az azonnali index és a határidős elszámolóárak közötti százalékos különbség, éves időtávon.) Ezen a szinten pedig a fedezeti ügyletet kötő hazai befektetési alapok vették át a főszerepet, miután kiváló alkalom nyílt a korábban nyitott pozícióik lezárására.
Nem árt felidézni, hogy az általános befektetői optimizmus közepette az elmúlt hónapokban nem egyszer 22-24 százalékig emelkedett a határidős jegyzések kamattartalma. Így a BUX kosarának megfelelő arányban vásárolt részvényportfolióval és a határidős piacon egy távolabbi lejárat eladásával az adott időszak alatt ekkora, lényegében kockázatmentes hozamra lehetett szert tenni. Az állampapír-piacon elérhető 17-18 százalékos hozamokkal szemben ez még a kezelési és az esetleges finanszírozási költségek levonása után is tisztes profittal kecsegtetett. Mindez azt is eredményezte, hogy a fent említett alapok vételi megbízásai adott esetben még “rá is tettek egy lapáttal” az általános befektetői bizakodásra. Ám a kamattartalmak 14 százalék alá zuhanása esetén visszájára fordulnak az események. Hiszen a határidős BUX-lejárat kifutása előtt az adott intézményeknek már lehetőségük nyílik arra, hogy a futamidő alatt elérhető profit meghatározó részét bezsebeljék. Ilyenkor pedig a határidős piacon vétellel zárják a korábban nyitott eladási pozíciójukat, s egyben az azonnali részvénypiacon eladják az ügylet mögött álló részvényeket. A parkettet ily módon nagy tételekben elárasztó papírdömping felszívására pedig csak tetemes áresés közepette van esély, a befektetőkön eluralkodott általános bizonytalanság miatt.
Hétfőn a nagymértékű áringadozások okán háromszor is le kellett állítani a határidős indexpiacon a kereskedést, hogy a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt. megvizsgálhassa a brókercégek nyitott kötésállománya mögötti fedezeteket. A nyitó szakasz több mint 1000 pontos áresése után az úgynevezett szabad szakasz csak félórával később kezdődhetett el. Néhány perc múltán azonban ismét fel kellett függeszteni a kereskedést, mivel ekkor felfelé mozdult el a limittel megegyező nagyságban (500 ponttal) az idei decemberi lejárat jegyzése. Az újabb technikai szünet kikényszerítése azoknak a cégeknek állt érdekében, amelyek az első klíringet követően még nem tudták a szükséges pénzügyi fedezetet a Kelernél elhelyezni. Ám fáradozásuk a jelek szerint hiábavaló volt, lévén, hogy rövid időn belül újfent félezer pontot meghaladó mértékben estek a határidős árfolyamok, azaz harmadszor is megszakították a kereskedést. A klíringeket követően végül is 6 brókercég kereskedési jogát vonták vissza, miután a rendelkezésre álló idő alatt nem tudták a Kelernél vezetett letéti számláikat feltölteni. A talpon maradtak többsége pedig a saját ügyfelei körében “szanálta” azoknak a pozícióit, akiknél a letéti számla egyenlege a megkívánt szint alá csúszott.
Az árfolyamok rövid távú alakulásában a fő tényezőnek a koalíciós tárgyalások gyors és feszültségmentes lezárása tekinthető. A kormány összetételének és programjának ismertté válása feltehetőleg megnyugtatja a kedélyeket, s jó esély van arra, hogy a befektetők bizakodva nézzenek a közeljövő elé. A könnyen megszerzett bizalom azonban gyorsan el is játszható. Vagyis hiába kiválóak az egyes cégek nyereségkilátásai, egy kedvezőtlen fordulat a gazdaságpolitikában hónapokra visszavetheti a piac növekedését.