DIGITAL-TECHNOLÓGIA – A gazdaság központi egysége

Mi a közös abban, amikor mobiltelefont használunk, Kalmopyrint veszünk be, pesti csapvizet iszunk vagy mondjuk bankba megyünk pénzügyeinket intézni? A talányos kérdésre a helyes válasz: a Digital 64 bites Alpha szervere. Hiszen például a Westel, a Richter Gedeon, a Fővárosi Vízművek és a Takarékbank informatikai rendszere egyaránt Digital alapokon nyugszik. Az amerikai tulajdonban lévő, de teljes egészében magyar szakemberekkel dolgozó Digital Equipment Magyarország nevű cégről Beck György vezérigazgatót kérdeztük.

Mióta vannak jelen a magyarországi piacon?

– Bár cégünk ez év április másodikán volt nyolcéves, a Digital itteni története ennél jóval régebbre nyúlik vissza. A hetvenes években az akkori gazdasági és politika feltételek nem tették lehetővé a legfejlettebb technológia közvetlen importját. Így a híres hazai szürkeállománynak kellett valamit kitalálnia, hogy az ország mégis tarthassa a lépést a fejlődéssel. Végül az akkor technológiájában legkiforrottabb Digital gépekről vettek mintát, és ezek hazai megfelelőit a magyar szakemberek aztán itthon fejlesztették tovább. Legendás gépeket köszönhet a kényszernek az informatikai társadalom, s talán hihetetlen, de vannak olyan gépek, amelyek – jóval túl a második ikszen – még ma is szolgálatban állnak. Elmondható tehát, hogy a Digital közel negyedszázados múltra tekint vissza Magyarországon. Mindez azt is jelenti, hogy a régió átlagánál jóval több olyan informatikus van itt, aki a Digital technológiáján nőtt fel, azt megtanulta, ma is használja, sőt döntő részük ma is a Digital ügyfele.

A Computerworld tavaly július végén publikált felmérése szerint – amelynek során 15 ezer informatikai vezetőt faggattak – a Digital a világ egyik vezető rendszerintegrátora. Milyennek látja itteni helyzetüket?

– Az említett független felmérésben az általános megelégedettséget, az üzleti gyakorlatot, a projektmenedzsmentet és a technikai teljesítményt értékelve az informatikai vezetők a Digitalt tették az első helyre. Ezzel a cég nemcsak a többi rendszerszállítót, hanem a kizárólag szolgáltatásokkal foglalkozó társaságokat is megelőzte. A Digital Magyarországon is vezeti azt a ranglistát, amelyet a rendszerintegrációból származó bevétel alapján állítottak fel. (Budapest Business Journal, Book of Lists, 1997.) Az elmúlt nyolc évben együtt fejlődtünk, alakultunk az országgal. Néhány fős képviseletből kétszáz emberrel dolgozó, évi 10 milliárd forintos forgalmat lebonyolító vállalkozássá váltunk, amelyből a rendszerintegrációs tevékenység árbevétele tavaly 3,5 milliárd forintot tett ki. Az ország számos vezető intézményét és vállalatát – köztük például az adóhivatalt, a Westelt, a Matávot, a Richtert, az Egist vagy a Magyar Külkereskedelmi Bankot – ügyfeleink között tudhatjuk. A legbüszkébbek arra vagyunk, hogy ezek a cégek sikeresek, dinamikusan fejlődnek, és ebben egy kicsit mi is benne vagyunk. Nagy ügyfeleink túlnyomó többségénél nemcsak a számítógép Digital, hanem a megvalósított döntéstámogató, vállalatirányítási rendszerek, hálózatépítési megoldások, sőt a szerviztámogatás is cégünktől származik.

Miként építette fel a Digital kínálatát, mi ebből a saját fejlesztés, s mi az, amit más cégekkel együttműködve ajánl az ügyfeleinek?

– A Digital úgy szervezte rendszerbe a kínálatát, hogy az megfeleljen a legkorszerűbb, globális technológiának: az Internetnek. Ebben együttesen jelentkeznek a számítástechnikai hardverek és szoftverek, az adatbázisok és az alkalmazások, a megvalósításhoz szükséges szolgáltatások, illetve a működtetés, üzemeltetés különféle támogatásai. Ez pedig egyetlen cél, a vállalat, az intézmény minél teljesebb kiszolgálása, az információhoz való hozzáférés lehetőségének megteremtése érdekében történik. Mindezt igen költséges lenne egy cégen belül ellátni, ezért alakítottunk ki stratégiai szövetséget a világ vezető szoftverházaival és rendszerintegrátoraival. Leginkább a Microsofttal szerteágazó a kapcsolatunk; e céggel 1995 óta igen szoros technológiai együttműködésben dolgozunk. Termékeit a mi rendszermérnökeink támogatják, és sok mindent épp a Digital fejleszt a Microsoft számára. Kiemelendő még az SAP és az Oracle, amelyekkel számos nagy projektet valósítottunk meg közösen. A hazai szakértelem megteremtését kezdettől fogva kiemelt fontosságúnak tarjuk, ezért hoztuk létre SAP szakértői központunkat, ahol több mint 20 emberünk csak efféle konzultációval és projektmenedzsmenttel foglalkozik. Nem véletlen tehát, hogy a hazai SAP-piacon évek óta vezető szerepet játszunk. Hasonló tudással rendelkezünk az Oracle Applications területén is. Mindemellett a Digital igen nagy saját szervizhálózatot épített ki, amelynek fő feladata, hogy mindazok a felhasználók, akiknél a mi rendszereink működnek, nyugodtan rábízhassák üzletmenetüket a Digital technológiájára. Magyarországon is a Digitalé a legnagyobb ilyen jellegű szolgáltató szervezet, amelyben több mint félszáz szervizmérnökünk őrködik éjjel-nappal az év 365 napján azon, hogy az úgynevezett kritikus alkalmazások mindenkor működjenek. Ez a szerviztámogatás ma már egyébként alapfeltétele az egyre összetettebb rendszereknek.

Az imént a Digital ügyfelei közül a magyar gazdaság vezető vállalatait emelte ki. De mi a helyzet a többi céggel? Vajon egy országos összesítés milyen képet festene hazánk informatikai ellátottságáról?

– Ahhoz, hogy véleményt mondhassunk, összehasonlításokat kell tennünk. Ha Magyarországot Nyugat-Európával vetjük össze, akkor a helyzet nem olyan rózsás, hiszen tizedannyit költünk informatikára, mint a fejlett országok vállalatai. Figyelembe kell azonban venni, hogy a helyzet e téren hasonló, mint a telekommunikációban: mivel sokáig nem volt lehetőség a fejlesztésre, a változások után a későn jövők előnyét élvezhetjük. Vagyis sok mindent, ami eddig nem is létezett nálunk, a legújabb technológiával valósíthatunk meg. Ma lényegében minden, amit a Digital fejleszt, a bejelentése után azonnal itt is megrendelhető. Átléphetünk fejlődési szakaszokat, és így jóval tempósabban közeledhetünk az európai átlaghoz, mint azt sokan gondolnák. A hazai cégek ugyanazt az Alpha processzort használhatják, mint a világ vezető vállalatai – például a Reuters, a Peugeot, a Credit Lionnais, a Volkswagen vagy mondjuk a Dow Chemicals. És ez valódi esélyegyenlőséget jelent. Közép- és Kelet-Európában a helyzetünk már sokkal jobb, hiszen – a GDP százalékában mérve – Csehország után hazánk költ a legtöbbet információtechnológiára. Hasonlóan kedvező az összehasonlítás Dél-Európa számos országával, így Görögországgal vagy Portugáliával is.

Említette, hogy a magyar fejlődés az informatika terén hasonló a telekommunikációéhoz. Előnyünkre válik-e ez a helyzet most, amikor az informatikai és a telekommunikáció mindinkább összeér?

– Valóban, a telekommunikáció egyre nagyobb része támaszkodik a legfejlettebb informatikára, és viszont: az utóbbi talán legizgalmasabb mai területe, az Internet például a telekommunikáción alapul. Éppen ezért nem meglepő, hogy a Digital leggyorsabban fejlődő üzletága a telekommunikációs ügyfeleket szolgálja ki. Büszkék vagyunk arra, hogy az e téren megmutatkozó, világviszonylatban is szédületes fejlődés mögött igen sok termékünk van. Nem elhanyagolható előnyt jelent számunkra, hogy a Digital Magyarország hazai szakembergárdája mögött mindenkor ott áll a franciaországi Valbone-ban működő telekommunikációs szakértői központ, amelynek munkatársai kulcsszerepet játszottak a Matávval tavaly megkötött, 3 milliárd forint értékű hálózati menedzsment projekt elnyerésében. Egy másik érdekes irányt mutat az a megállapodás, amelyet szintén a Matávval hoztunk tető alá. Ennek értelmében a világ talán legnépszerűbb internetes keresője, a Digital AltaVistája nemsokára a magyar honlapok gyors, és a felhasználók számára ingyenes keresését teszi majd lehetővé, méghozzá magyarul. A két cég partnerként, közös vállalkozásban végzi a projektet, ami számunkra is új távlatokat nyithat meg a jövőre nézve.

A jövőt kutató kérdések közül az egyik legizgalmasabb az ezredforduló problematikájának kezelése a számítástechnikában. Van-e erre valamiféle megoldási javaslata?

– A kérdés jogos, ma valóban az a legforróbb kérdés, hogy mi lesz 1999 szilveszterén. A probléma lényege az, hogy annak idején, amikor a számítógépek jóval kisebb teljesítményűek voltak, mint manapság, a programozók helytakarékossági okokból az évszámoknak két karaktert tartottak fenn. Így 2000-ben a gép értelmezheti a két nullát időszámításunk kezdetének, ezernek vagy 1900-nak, ami például egy banknál vagy egy telefontársaságnál beláthatatlan káoszt okozhat. A helyzet azonban nem annyira reménytelen. Ma már a Digital minden terméke 2000-kompatíbilis, és külön programot dolgoztunk ki az ügyfeleknél fellelhető mindenféle – tehát nem csak Digital – rendszer átvilágítására, illetve a probléma megoldására. A Janus2000 nevet viselő termékünk szintén erre a célra alkalmas. Ennek különlegessége, hogy egyik kollégám itt, Magyarországon fejlesztette ki, és nagy esély van arra, hogy a Digital szerte a világban ezt is használja majd.