Január elsejétől, a hitelintézeti törvény módosítása nyomán, már a hitelintézetek egyes, nem éppen kedvező elbírálású ügyfelei is bekerülhetnek a BAR-ba. E szisztéma azonban – hangsúlyozta a Figyelőnek Rácz Lajos, a rendszert működtető BISZ Rt. ügyvezető igazgatója – csupán nyilvántart; a minősítést mindig a hitelt folyósító bankoknak kell elvégezniük.
Míg a vállalkozói ügyfelek bankoknál kötött valamennyi hitelszerződése automatikusan bekerül a BAR-ba, addig a magánszemélyekről ugyanez egyelőre nem mondható el. A hiteladós polgárok paramétereinek felviteléről a BISZ Rt. – az OTP Bankkal és a takarékszövetkezeti integráció tagjaival történő egyeztetés után – csak a múlt heti közgyűlésén döntött. Ennek értelmében a kiterjesztés májusban megkezdődhet, s decembertől a BAR képes lesz fogadni a bankok által beküldött magánadósok feketelistáját. Lényeges eltérés, hogy míg valamennyi vállalkozás neve egy-egy hitel felvételénél automatikusan bekerül, addig a magánszemélyek adatai csak akkor, ha a mindenkori minimálbért (jelenleg 14,5 ezer forintot) meghaladó tartozás törlesztésének elmulasztása meghaladja a 90 napot. A bankok az e két szempont szerint kirostált ügyfeleket azonban várhatóan még egyszer ellenőrzik, mielőtt aktualizálják a hitelinformációs rendszerbe utaltak lajstromát.
Amúgy az ügyfélnek joga van tudni, hogy adatai bekerültek a BAR-ba; a törvény a bankok számára kötelezővé is teszi az ez irányú tájékoztatást. A kliensekről bevitt adatok között azonban az alapvető azonosítókon – név, leánykori név, anyja neve, születési dátum és egy igazolványszám (útlevél, személyi igazolvány vagy a jogosítvány azonosítója) – kívül csak a szerződés száma szerepelhet. Ha pedig az adós az úgynevezett “ügyfél tudakozvány” című szolgáltatás keretében érdeklődne arról, hogy milyen adatokat tartanak nyilván róla, a kért információt a bankján keresztül, zárt borítékban kaphatja meg.
A központi hitelinformációs rendszer a privát ügyfelekre vonatkozó azonosítókat az adós tartozásának megszűnését követően még 5 évig nyilvántarthatja és kezelheti. Éppen ezért fontos rögzíteni – a szorosan vett személyi adatokon túl -, hogy mikor kerültek a rendszerbe a paraméterek. Az effajta naprakészség azért is szükséges, hogy bármely bank megtudhassa, a tőle kölcsönt kérő személy mennyire rendesen törleszti egyéb adósságait.
A hitelintézeteknek komoly segítséget jelent majd a BAR küszöbön álló bővítése, mert így biztonságosabban dönthetnek majd a kölcsönkérelmekről. Ám az előnyök érzékelhetőek lesznek a más bankokkal szemben fennálló tartozásuk pontos törlesztése mellett újabb kölcsönért folyamodó ügyfelek számára is. Hátrányt jelenthet viszont – hívja fel a figyelmet Rózsa Zsolt, a Takarékbank főosztályvezetője – a személyre szóló adatok szűkössége, egy olyan esetben, ha valaki elveszti a személyi igazolványát, és a visszaélést a banki ügyintéző nem veszi észre.
Ennél is nagyobb veszélyeket rejt viszont magában az adatok 5 évig tartó tárolása. Félő ugyanis, hogy egyes bankok feketelistája nem lesz majd naprakész. De a másik oldalon az is problémát okozhat, ha a hitelszámla rendezésének ténye nem jelenik meg időben a nyilvántartásban, s éppen emiatt nem ítélnek meg az illető kérelmezőnek egy újabb, esetleg a visszafizetettnél kedvezőbb feltételű kölcsönt. A banknál elkövetett mulasztásokat pedig csak maguk a bankok korrigálhatják. Feltéve, ha időben észreveszik…
Ezek azért is lényeges szempontok, mert a bankok egyre gyakrabban használják a BAR-t. Tavaly például a hitelintézeti lekérdezések száma a januári 300-ról decemberre 2 ezerre növekedett. A kezdeti ódzkodások ellenére egyébként ma már valamennyi hitelintézet csatlakozott a szisztémához, így annak feltöltöttsége megfelel a hazai bankrendszer méretének. S egyre több takarékszövetkezet, hitelszövetkezet, lakástakarék-pénztár, lízingtársaság, brókercég, befektetési társaság vagy éppen zálogház vallhatja már magát tagnak. Ebben persze nem kis szerepet játszanak a honi pénzügyi szolgáltatók informatikai rendszerei – húzta alá a BISZ Rt. ügyvezető igazgatója -, amelyek az utóbbi egy-két évben látványos fejlődést produkáltak.
Igaz, ma még nem mindegyik tag használja e lehetőséget. Így vannak ezzel például a külföldi bankok magyarországi leányai, illetve kirendeltségei is. Ezek alapvetően nem azért jönnek ide, hogy számos új hitelfelvevőt szerezzenek, hanem azért, hogy az anyaországban meglévő, s itt is tevékenykedő partnereik számára elérhetővé tegyék az otthon megszokott banki szolgáltatásokat. Akadnak olyan hitelintézetek is, amelyek ügyfélköre ugyan szerteágazóbb, ám bíznak saját adósminősítési rendszerükben, s ezért igénylik ritkábban a BAR szolgálatait.
Az OTP Bank a vállalkozói hitelkérelmek elbírálásakor rendszeresen, szinte naponta folyamodik a BAR információiért, ám a magánszemélyek esetében valószínűleg a jövőben is inkább a saját minősítő rendszerére támaszkodik majd. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy arra a kérdésre, miszerint milyen változásokat hoz a rendszer kibővítése, az alapvetően lakossági orientációjú legnagyobb honi bank illetékesei a banktitokra hivatkozva nem válaszoltak. (Korábban egyébként a magánemberek adatai éppen emiatt, s a személyiségi jogok esetleges megsértése okán maradtak ki a nyilvántartásból.)
A jelenleg regisztrált – s egyelőre csupán a vállalatokra vonatkozó – tételek száma 73-74 ezer körüli. A kapott adatokkal a bankok általában elégedettek, sőt azokat sok esetben a vállalatok maguktól adják meg. A Budapest Bank praxisában már olyan is előfordult, hogy a vállalkozói ügyfelektől kapott kiegészítő információk között az is szerepelt, mely hitelintézettől vették fel a szóban forgó kölcsönt.
Nyilván nem véletlen, hogy – a személyiségi jogok védelme mellett kardoskodók ellenállásának dacára – nem sokkal a hazai hitelintézetek lakossági térhódításának megkezdése után került szóba a BAR ilyen irányú bővítése. Egy biztos: a lakossági hitelek nagyságának széles – összegszerűen 50 ezer forinttól akár 50 millió forintig terjedő – palettája átláthatóbbá válik a bankok számára, melyek jelenleg 500 forint ellenében bármikor lekérhetik a kölcsönért folyamodó ügyfél adatait.