Négyéves ciklusának utolsó napján a parlament a gyógyszertörvényről is döntött. A törvényt az Európai Unió (EU) jogharmonizációjának megfelelően alakították ki, s ez volt az oka annak is, hogy megszüntették a gyógyhatású készítmények kategóriáját.
Hazánkban a nyolcvanas évek közepén kezdődött meg egyes termékek gyógyhatású készítményként való törzskönyvezése. Jelenleg 530 ilyet tartanak nyilván, s ebből 420 rendelkezik forgalombahozatali engedéllyel. A gyógyszertörvény szerint a gyártó cégek öt éven belül kérhetik ezen készítmények átminősítését. Ha ez az idő letelik, a termékek csak az élelmiszer kategóriában, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet engedélyével kerülhetnek forgalomba. Az átminősítésre vonatkozó végrehajtási rendelet még nem készült el.
A termékek gyógyszerré minősítését és forgalomba hozatalának engedélyezését döntően az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) végzi, míg az oltóanyagok és az allergének törzskönyvezése az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) feladata. Az életfontosságú gyógyszerek kivételével jelenleg két évet kell várniuk a gyártóknak új termékük Magyar Törzskönyvbe való bekerüléséhez. Az EU-ban néhány évvel ezelőtt szintén két évre volt szükség az engedélyek kiadásához, azonban 1995-ben Brüsszelben megalakult az Európai Gyógyszerértékelő Szervezet (EMEA). Ezen intézmény akár 200 ezer ecu-t is elkérhet a törzskönyvezésért, viszont vállalja, hogy 210 nap alatt elvégzi a vizsgálatokat. Paál Tamás, az OGYI főigazgatója szerint a csatlakozásig Magyarország is tudja majd teljesíteni a megkövetelt határidőt.
Az eddig gyógyhatású készítmény kategóriában szereplő termékeket várhatóan a vény nélküli gyógyszerek közé sorolják majd. Felmerül tehát a kérdés, vajon nem lenne-e célszerű a jövőben angolszász mintára drug-store-okat kialakítani, ahol az ilyen szereket szabadpolcról lehetne megvásárolni.
Szabó József, a Naturland Rt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy bár szakmai szempontból indokoltnak tartják a kategória megszűnését, kivárnak a termékek átminősítésével, hiszen addig a drogériákban, fitotékákban is értékesíthetik készítményeiket. Emellett a Naturland törekszik arra, hogy az átminősítés révén termékei biztonságosságát és hatásosságát igazolja. A tulajdonukban lévő patikahálózat, a PharmaPlus egyik drogériája megpróbálkozott a szabadpolcos rendszer bevezetésével. A vevőknek tetszett is a megoldás, ám az ÁNTSZ rövid időn belül betiltotta a dolgot.
Karácsonyi András, a DM-Drogerie Markt Kft. ügyvezető igazgatója szerint a kategória megszüntetése annyiban kedvezőtlen, hogy számos terméket kizár forgalmazási körükből. Kedvező viszont, hogy az új törvény az EU-ban érvényben lévő szabályozás irányába mutat. A menedzser az EU-hoz való további közeledést látna abban, ha bevezetnék a vény nélküli termékek szabadpolcos rendszerű forgalmazását, amely a drogériák számára is lehetővé tenné a gyógyszerek szélesebb körének árusítását.
Ezt némiképp megnehezíti, hogy nálunk – az EU drogéria-lobbyjával ellentétben – erős patika-lobby működik. Kétezer patika, tulajdonképpen az ország összes gyógyszertára aláírta azt a Magyar Gyógyszerész Kamara által kezdeményezett levelet, amelyben tiltakoznak a vény nélküli gyógyszerek szabadpolcról történő árusítása ellen. Az akció célt ért, hiszen a törvénybe ismét bekerült az a passzus, mely szerint gyógyszert csak gyógyszertárban lehet forgalmazni.
A népjóléti tárca szakmai érveket is felsorol a szabadpolcos kiszolgálás ellen. Mint Kerekesné dr. Nemes Mária, a minisztérium gyógyszerészeti főosztályának vezetője elmondta, a magyar lakosság egészségügyi felvilágosultsága nem megfelelő, ezért szükség van tanácsadásra, szakemberre, s éppen a patikus teremti meg a kapcsolatot az orvosok és a betegek között. A tárca a magas öngyilkossági adatok miatt sem támogatja a szabadpolcos forgalmazást. Másrészről a gyógyszerészképzés a magyar oktatásügy preferált, ám magas költségigényű területei közé tartozik, tehát ellentmondást okozna, ha a gyógyszertári gyakorlatban alacsonyabb színvonalat követelnének meg.