Amikor a Bokros-csomag meghirdetését követő hetekben a kormány döntött a két tb-önkormányzat felé irányuló vagyonátadásról, a határozatot egyebek mellett azzal indokolták, hogy a kijelölt részesedések illenek a biztosító profiljába. Pedig a szóban forgó portfolióba két hitelintézet – az OTP Bank és a Postabank – tulajdoni hányada is bekerült.
Nem sokkal később viszont éppen ez utóbbi tényhez kapcsolódtak a kézzelfoghatóbb érvek, mondván: banki részesedéseikkel a tb-önkormányzatok viszonylag magas szintű évi állandó jövedelemre (osztalékra) tehetnek szert. Ha pedig úgy döntenek, akkor a nálunk is blue chipeknek minősülő papírok eladásával tisztes árfolyamnyereséget vághatnak zsebre. Ez pedig korántsem mellékes az évről évre – esetenként tetemes – hiánnyal záró intézmények számára. Lapunknak Szeremi Lászlóné, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke el is ismerte, hogy számukra a többi cég papírjaihoz képest a banki részvények nagyobb jelentőséggel bírnak.
A teljes vagyonátadás során eddig megszavazott mintegy 60 milliárd forint értékű vagyonból mindkét önkormányzat a felső plafonhoz közelítő mértékben, nagyjából azonos arányban részesedett. Jelenleg az egészségbiztosító – tájékoztatta a Figyelőt Szabó István alelnök – 28,8 milliárd forintnyi vagyont mondhat magáénak. A nyugdíjbiztosítóhoz került vagyonrészek összértékét Szeremi Lászlóné – a K&H tavaly részükre megszavazott 3,1 milliárdos pakettje híján – megközelítően 26 milliárd forintban jelölte meg.
Az eredetileg érintett két hitelintézet közül az OTP Banktól kapott adatsorban a két tb-önkormányzat először 1995 júniusában szerepelt tulajdonosként, egyaránt 10-10 százalékos csomag erejéig. Ebben azóta csupán 1997 szeptemberében következett be változás, amikor az egészségbiztosító pakettje 7,98 százalékra esett vissza.
A Postabank esetében már valamivel változatosabb a kép. A két tb-testület 1995 májusában szerzett ugyancsak 10-10 százalékos tulajdonosi részesedést a hitelintézetben, egyenként 659 millió forint névértékű pakettel. A legutóbbi, tavaly júniusban végrehajtott tőkeemelés után a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat részesedése – a Postabank tájékoztatása alapján – 17,5 százalékra, az egészségbiztosításié pedig 15,0 százalékra növekedett. A Postabank pénteki éves közgyűlésén előirányzott legalább 24 milliárd forintos tőkeinjekció révén azonban alaposan lecsökken majd az emelésből valószínűleg kimaradó tb-grémiumok tulajdonosi aránya.
A kormány döntése szerint mindkét önkormányzat hozzájutott volna K&H -részvényekhez is. Ám a pakettből 600 millió forinttal részesülő egészségbiztosításiak végül nem igényelték e vagyont. Így csak a másik testület lesz várhatóan tulajdonosa a banknak, már amennyiben a jelenleg a Pénzügyminisztériumban parkoló részvények végre átkerülnek az önkormányzathoz. Ezzel a lépéssel egyébként a nyugdíjbiztosító kezében megközelítőleg 10 milliárd forintnyi hitelintézeti részvény lesz.
Lapunk értesülései szerint az OTP Bankban és a Postabankban meglévő részesedésétől belátható időn belül egyik tb-önkormányzat sem kíván megválni, így hasznuk csak az osztalékból származhat – erre viszont jelen esetben csak az OTP esetében van valós remény. Egészen más a helyzet a K&H-pakettel, lévén, hogy a bank privatizációjakor eleve az a döntés született, hogy az egészségbiztosító tulajdonába került részvényeket – az állami kézben megmaradt papírokkal együtt – bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére, előreláthatólag 1998 második felében.