– A globalizálódó világ minden részében növekvő szerepe van a külföldi tőkének, s e folyamat alól hazánk sem vonhatja ki magát.
– E kör bővülésével a honi vállalkozások felhalmozó képességének növekedése az utóbbi időben nem tudott lépést tartani; ha nem következik be változás, akkor a magyar tulajdoni hányad tovább mérséklődhet.
– A külföldi befektetők megjelenése kezdetben csökkentette a gazdasági visszaesés mértékét, s a későbbiekben tevékeny szerepet játszott a gazdaság új fejlődési pályára állításában.
– Nem igazolható az az állítás, hogy a külföldi érdekeltségű cégek rontják az ország külkereskedelmi mérlegét, ellenkezőleg: e kör magasabb export-teljesítményével kedvezően hatott az egyenlegre.
– E cégek költség- és jövedelem-érzékenysége – s ezzel a gazdálkodás hatékonysága – jóval erőteljesebb, mint az összehasonlítható formában működő hazaiaké.
– Nyereségük igazolható módon az országban marad, s fő felhasználási területe a gazdaság erőforrásainak bővülése; ez természetesen kihat a tulajdoni viszonyok jövőbeni módosulására is.
– E vállalkozások ez ideig az eredményeiktől elmaradó mértékben módosították osztalék- és részesedés-fizetési gyakorlatukat; mivel az ide sorolt vállalkozások közül egyre több kerül tőzsdére – s az árfolyam egyik alakítója a fizetett osztalék mértéke -, a jövőben számítani kell az osztalékfizetési érdekeltség erősödésére.