Szakértők a kereslet hiányával magyarázzák az ótermésű étkezésibúza-jegyzések jelentős esését. A várakozásokkal ellentétben a sütőipari felhasználók az igazán jó minőséget garantáló tőzsdei szokvány ellenére nem jelentek meg a BÁT-on, inkább beérték az azonnali szállítással végződő – úgynevezett fizikai – piacon gond nélkül beszerezhető gyengébb minőségű, de jóval olcsóbb búzával. Sokan e tényből arra következtetnek, hogy gyengébb minőségű búzából is lehet piacképes kenyeret sütni, ami viszont a minőségi felár növelési lehetőségét is korlátok közé szorítja.
A még mindig feleslegekkel küzdő takarmánygabona-piacon az árakat elsősorban az exportkereslet mozgatja. Az olcsóbb kukoricatételek lassan elfogynak, emiatt az exportőrök az utóbbi időben emeltek felvásárlási áraikon. Ez arra utal, hogy a kivitel ütemesen halad; a Földművelésügyi Minisztérium számítása szerint napjainkig – mintegy 800 ezer tonna búza és 200 ezer tonna egyéb kalászos gabona mellett – 1 millió tonna kukorica hagyta el az országot.
Az exportőrök szerint március végéig mindenki inkább az addig lekötött mennyiségek kiszállításával lesz elfoglalva. A lejárók helyébe lépő, július végéig érvényes új kukoricaexport-engedélyek pályáztatása nemrég zárult le. A hírek szerint a pályázók nem fogják teljesen kimeríteni a meghirdetett 500 ezer tonnás kvótát. A piaci szereplők tehát idén nyárig már nem számítanak félmillió tonnánál nagyobb kivitelre.
A márciusi lejáratú kukorica tonnánként 16 ezer forint körüli áron futott ki a BÁT-on. A fizikai piacon a vevők a főbb kiszállítási útvonalak mentén elhelyezkedő termelők telephelyén 15-16 ezer forintot hajlandók adni a tengeriért. A korábbi hírekkel ellentétben, az állam által felvásárolt 240 ezer tonna kukoricát a Tartalékgazdálkodási Igazgatóság mégsem dobja azonnal piacra. A termelők 14,7-14,8 ezer forintos tonnánkénti áron április 1-jétől két héten át vásárolhatják vissza a korábban 14 ezer forinton beadott árujukat, a megmaradt készletekre pedig a szaktárca április 16-a után értékesítési pályázatot ír ki. Megfigyelők szerint egyébként a legnagyobb esélye annak van, hogy a készleteket egy az egyben külföldön helyezik el.
A takarmánybúza-piacon az 500 ezer tonnára nemrég bejelentett 1500 forintos tonnánkénti exporttámogatási tervek ugyancsak átrajzolták az erőviszonyokat. A feleslegek ellenére az árak jelentősen emelkedtek, a korábbi, tonnánként 13,5-14,0 ezer forintos telephelyi árak a kereslet erősödése okán 16 ezer forint környékére szöktek fel. Néhány kereskedő ugyanis – feltehetően az exporttámogatásra játszva – ezen az árszinten jelentős tételeket kötött le. A támogatás feltétele egyébként az, hogy az igénylő legalább 15 ezer forintos áron vásárolja meg a termelőktől az árut. A helyzet megítélését nehezíti, hogy 16-18 ezer forintos árszinteken sokan vadásznak jobb minőségű “takarmánybúzára”, amit később részben – jobb búzával keverve – étkezési célra adnak el a malmoknak vagy külföldre.
Manapság a külföldiek az úgynevezett fob dunai paritáson 80-82 dolláros árat kínálnak, a hírek szerint azonban a magyar kivitelnek jelentős konkurenciát támaszthat a fekete-tengeri fob paritáson megjelent, s tonnánként 80 dollárért kínált orosz takarmánybúza. Nagyobb mennyiségű orosz eladások nyomán ugyanis a hazai fob-árak számottevően csökkenhetnek.
A napraforgópiacon a januári áremelkedés után ismét csendes napok következtek. Az új termésű jegyzéseknél a több ezer forintos áremelkedést okozó titokzatos vásárló eltűnt, az árak pedig beálltak az 55-57 ezer forintos tonnánkénti szintre.
Az új termésű határidők esetében a piaci szereplők egyelőre kivárnak, hiszen ma még az őszi vetésű kalászosokkal bármi megtörténhet. A búzavetések egyelőre jó közepes állapotban vannak, a tél elmaradása miatt azonban a biztonságos fejlődéshez sok csapadékra lenne szükség. A vetőmag-árusítással foglalkozó cégek szerint ugyanakkor az elmúlt évhez viszonyítva az idei szezonban jóval több jó minőségű vetőmagot használtak fel a termelők.
Eközben a szereplők a lanyha kereslet miatt továbbra is áresésre számítanak a világpiacon. Az utóbbi két hétben a chicagói árutőzsdén a búza- és a kukoricajegyzések jelentősen estek. A hét elején az azonnali piacot tükröző márciusi határidőre a búzajegyzések tonnánként valamivel 120 dollár fölött álltak, míg a kukoricára 103 dolláros árcentrumban születtek üzletek. Az újtermésű, 1998 őszére szóló határidők az időjárási kockázatok miatt ennél értelemszerűen magasabbak: a búzánál 130, a kukoricánál pedig 110 dollár az irányadó szint.