Elfogadható áron, univerzális szolgáltatást kell kapniuk a vezetékes távközlés előfizetőinek a XXI. század Magyarországán – áll a kormány, majd az Országgyűlés jóváhagyására váró hírközlési stratégiában. A fentiek magukban foglalják a telefonálás és a kis sebességű adatszolgáltatás lehetőségét, valamint az ingyenes telefonkönyvet. Ahhoz, hogy e feladatok teljesíthetők legyenek, a szolgáltatóknak pénzügyi alapot kell majd létrehozniuk.
Bölcskei Imre fontosnak érezte megjegyezni: egyelőre az Európai Unióban (EU) sincsenek véglegesen szabályozva az univerzális szolgáltatás tartalmi kérdései. Az viszont bizonyos, hogy idehaza pontosan körvonalazni kell, miként integrálódjanak a távközlési és a kábeltelevíziós hálózatok, s meg kell teremteni a jövőbeni együttműködés gazdasági és szabályozási feltételeit is. A minőség ebben a megközelítésben alapkérdéssé válik, amelynek folyamatos figyelése a hatósági minőségfelügyelet feladata.
Szolgáltatói oldalról a növekedés már ma is kényszerpályára állítja a piaci szereplőket. Az új, 2005-ig szóló stratégia jegyében a szakértők ez év végén megvizsgálják az 1992-ben született és 1993 derekán életbe lépett távközlési törvény működésének tapasztalatait, illetve az időközbeni módosítások hatását. A tanulságok figyelembevételével, s a versenyhelyzet fokozatos kialakítása érdekében az ezredfordulón várhatóan új, immáron hírközlésinek nevezett törvényt léptetnek majd életbe.
Addig azonban egy sor problémát meg kell még oldani. Ezek közül az egyik legfontosabb a költségalapú árrendszer létrehozása, s ezen belül is az egyes telefontársaságok hálózatai közötti összekapcsolási díj mértékének rendezése. Bölcskei István utalt a most liberalizált uniós távközlési piacon e téma körül dúló vitákra. (Németországban például a Deutsche Telekom hiába csökkentette a felére összekapcsolási díjait, a rivális cégek, amelyek a korábbi monopolszolgáltatótól bérlik a vonalakat, még így is sokallják ezeket. A tarifaháború veszélye fenyegeti a többi EU-tagországot is, hiszen az Európai Bizottság bejelentette: felül kívánja vizsgálni a versenyt sértő ügyet.) Idehaza a helyi koncessziósok tarifáinak egyharmada gyarapítja a Matáv bevételeit, holott – a helyettes államtitkár szerint – az ideális arány 15 és 20 százalék között lenne. A nemzetközi fejlemények arra figyelmeztetnek, hogy érdemes változtatni az eddigi szabályozáson.
A szolgáltatók számára biztosítani kell, hogy befektetéseik nyolc-tíz éven belül megtérüljenek – hangsúlyozta a szaktárca illetékese. A hírközlési stratégia ezt is rögzíti, ugyanakkor szól az alternatív távközlés igényéről is. A liberalizációra való tudatos felkészüléshez a – várhatóan március közepén, 20 milliárd forint alaptőkével megalakuló – PanTel Rt.-nek elegendő ideje lesz. A MÁV, a Mol, a KFKI Számítástechnika és a Unisource közös társasága valamennyi nem koncesszióköteles szolgáltatásban részt vehet majd. Az Antenna Hungáriának még fél éve van ahhoz, hogy eldöntse: apportálja-e budapesti optikai szálas körgyűrűjét a létrejövő társaságba, vagy pusztán pénzügyi befektetőként csatlakozik a vállalkozáshoz.
Sok szakértő megkérdőjelezi, hogy a mobiltávközlés várható továbbfejlesztése mellett szükség van-e a kormányzati és polgári szervezetek számára készülő új, kombinált beszéd- és adatkommunikációs TETRA (Terrestrial Trunked Radio) rendszerre. A hírközlési stratégia kiáll a korszerű telekommunikációs rendszer kialakítása mellett, ám annak finanszírozására a kormányzat nem vállalkozhat. Ezért mindenképpen versenyeztetésre kerül sor e területen, nemigen lehet szó tehát arról, hogy bárkinek is az ölébe hulljon a piacnak ez a része (az Antenna Hungária ebben reménykedik). A városi mobiltelefonálás minőségét nagymértékben javító 1800 megahertzes GSM-hálózat kiépítése és a szolgáltatás megkezdése jelentős előrelépés lesz az ellátás javításában. Bölcskei Imre szerint ugyanakkor az igazi változást az UMTS (Universal Mobile Telecommunication System) bevezetése hozza majd. Ez az univerzális mobiltávközlési rendszer a felhasználók számára az egyszerű beszélgetésen túl olyan fejlett szolgáltatásokat tesz lehetővé, mint a széles sávú adatátvitel és multimédiás szolgáltatás. Ezt a szisztémát várhatóan az EU-ban 2002-ben, hazánkban 2003-ban vezetik be. A mobiltávközlésnek attól fogva már csak frekvenciakorlátai lesznek. A hírközlési tárca helyettes államtitkára szerint ettől – és különösen a digitális televízió megjelenésétől – kezdve végleg felbomlanak majd a hagyományos szolgáltatási struktúrák, megszűnik a távközlés nemzeti jellege, befejeződik a globalizáció. Hazánk ma nem áll rosszul a fejlesztésben, a versenyre való felkészülésben – ezt a február közepén tartott brüsszeli tanácskozáson a közép- és kelet-európai helyzetről elhangzottak is jelzik (lásd a grafikont). A távközlési szolgáltatók körében két-három éven belül kialakítandó minőségbiztosítási rendszer pedig garanciát nyújthat arra, hogy mindennek a fogyasztó lássa hasznát.