Mindeddig nem érződött a magyar export értékén az ázsiai válság hatása – erősítették meg a Figyelő érdeklődésére az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) referensei. A dél-koreai cégektől azonban már érkeztek olyan jelzések, hogy az ottani belső kereslet a jövőben esetleg nem tudja majd “felszívni” a magyar árukat. Az előre vetíthető negatív tendenciákat a számok még nem tükrözik. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a Koreában nehéz helyzetbe került Hanwha Bank itteni érdekeltségét is megrengette a pénzügyi-gazdasági válság. A hazánkban jelenlévő nagy koreai vállalatok piaci helyzete ugyanakkor viszonylag stabilnak mondható. Közülük a Daewoo és a Samsung egyébként jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a magyar import csaknem nyolcszorosa az exportnak (lásd táblázatunkat). Tipikus jelenség, hogy a távol-keleti vállalatok a tengerentúlról hozott alkatrészt magyarországi feldolgozás után az Európai Unióba (EU) viszik – erre a Samsung tevékenysége a legjobb példa. A Daewoo ugyanakkor a kintről hozott alapanyagból készült feldolgozott terméket sok esetben visszaexportálja Dél-Koreába.
Ami a másik fontos partnert, Japánt illeti: a tárca illetékes referense szerint konkrét jel nem mutat arra, hogy a japán piac vásárlóereje csökkenne. Annyi azonban valószínűsíthető, hogy néhány szigetországi autógyár visszafogja a termelését. Egyébiránt a külkereskedelmi forgalom magyar szempontból mindig deficites volt. Erre még rátett egy lapáttal, hogy az elmúlt évben több japán társaság elhagyta a vámszabad területet, megnövelvén ezzel a behozatalt. Tavaly a deficit tovább nőtt: az első tizenegy hónap adatai alapján hazánk mérlege Japánnal 510, Dél-Koreával pedig 140 millió dolláros passzívumot mutat.
A magyar-ázsiai kapcsolatokat a tőkebefektetések oldaláról is érintheti a krízis. Yoshiki Hashimoto, a Nomura befektetési szakértője szerint a felkelő nap országának cégei ezentúl kevesebbet invesztálnak majd a válság sújtotta ázsiai térségbe, s többet fektetnek be Közép- és Kelet-Európában. Általában a működőtőke-befektetések jelentőségének növekedését a szakember azzal magyarázta, hogy a japán vállalkozások kereskedelmi többlete az utóbbi időben tovább nőtt. Miután pedig a csődbe ment bankok ezt nem képesek felszívni, a közvetlen működőtőke-befektetéseknek és az értékpapír-vásárlásoknak nagyobb szerep jut. E kör európai befektetéseire jótékony hatással van az euró jövő januári bevezetése, illetve a NATO és az EU keleti bővítése is. A szigetországi cégek európai egységeinek stratégiája ugyancsak megváltozhat: a korábbinál többen választhatják térségünket székhelyül. A legtöbb vállalatnak ugyanis új piacokra van szüksége ahhoz, hogy fenntartsa részesedését Európában. Eddig mindazonáltal kevés japán cég telepedett meg a régióban: a Nomura adatai szerint Közép- és Kelet-Európában az összes japán érdekeltségű európai gazdasági egység mindössze 2,7 százaléka található. A térségbeli társaságok száma azonban évente rendre 10-15 egységgel gyarapszik. Az ide irányuló befektetések jó részét viszont már a nyugat-európai leányvállalatok bonyolítják majd le.