Egyelőre nem vonta vissza a lengyel fél a januártól hazánkkal szemben egyoldalúan életbeléptetett vámemelést. Eszerint a takarmánykukorica importvámját – a korábbi 0 százalék helyett – 20 százalékra emelték, a paradicsomsűrítményé pedig 11-ről 60 százalékra nőtt, megsértvén ezzel a CEFTA-megállapodásban foglaltakat. A szerény elmozdulást mindössze az jelzi, hogy a cégek március végéig a korábbi vámtétellel exportálhatnak Lengyelországba, ha az erről szóló szerződés még tavalyi, és a számla 1998. január nyolcadika előtti. Előrelépés az is, hogy 1300 tonna vetőmag-kukoricát és 3 ezer tonna paradicsomsűrítményt a január előtti vámmal szállíthatnak az itteniek. (Tavaly mintegy negyedmillió tonna magyar kukoricát szállítottak Lengyelországba.)
Ezek az engedmények nem jelentenek megoldást a térségbe szánt további 150 ezer tonna takarmánykukoricának a kivitelére, amelyről nem született meg előre a számla; a gyakorlat szerint ugyanis először az árut küldik, s csak utána a számlát. (E mennyiség után egyes számítások szerint mintegy 600 millió forint lenne a megemelt vám.) Így legfeljebb csak az a néhány nagyon jól értesült exportőr szállít, aki előre kiállította az okmányokat. A többiek várnak. Információnk szerint az új feltételekkel még nem indult meg a kivitel, mert az érintettek reménykednek a tárgyalások kedvező kimenetelében. Az idő persze pénz: a termény közraktári költsége, hitele, az akkreditív, a szükséges vizsgálati díjak a megrekedt szállítások miatt terhelik az árut. Ez esetenként már eddig is tízmilliós többletköltségeket okozott a szállítóknak.
A gazdaságdiplomáciának meglehetősen szűk mozgástere maradt az ügy megoldására. Csak remélni lehet, hogy még februárban megtartják a második, budapesti tárgyalási fordulót, ahol esetleg kompromisszum születhet. Nagy, egyoldalú kedvezményekre valószínűleg azért sem lehet számítani, mert Lengyelország valamennyi kereskedelmi partnerét hasonlóan sújtja a vámemelés.
A magyar-lengyel külkereskedelmi forgalom a tavalyi első tizenegy hónapban a 771 millió dollárt tett ki, s ebből 454 millió volt a magyar kivitel. Utóbbinak egyharmada volt agrártermék (lásd grafikonunkat). Jelentős még a kivitelben a vegyipari cikkek és a gyógyszerek részesedése is. A Magyarországra érkező lengyel exportban meghatározóak például a rézhuzalok és a bitumenes termékek, de jelentős tételt képviselnek a hullámpapírok, tisztítószerek és gumiköpenyek is. A beérkező agrártermékek (cukor, tejtermék, keményítő, esetenként burgonya, szesz) értéke ugyan az elmúlt két évben nőtt, de értéke az elmúlt év első tizenegy hónapjában így is csak 32 millió dollárt tett ki, azaz kevesebb mint negyede volt csupán a magyar agrárkivitelnek.