Januártól a fővárosi székhelyű központi közigazgatási és állami költségvetési szervek alkalmazottai csak bankban vagy postán juthatnak bérükhöz. A kört a kormány vonatkozó rendelete szerint július elsejétől kiterjesztik a megyei jogú városokban székelő intézmények dolgozóira is, jövő januártól pedig már egyetlen honi közalkalmazott sem kaphatja kézbe a fizetését.
Az újonnan “bankkártyásított” polgárok szakszervezetei máris felzúdultak, mondván: a fizetéshez való hozzájutás késedelmes és nehézkes. A mintegy félmillió tagot képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) – a Pénzügyminisztériummal (PM), a munkaügyi tárcával, valamint a Magyar Államkincstárral azonmód szorgalmazott megbeszélésein – azt sérelmezte, hogy a banki, postai infrastruktúra sekélyes, a pénzfelvétel pedig költséges, jóllehet, a közalkalmazotti törvény szerint az illetmények átutalása és egyszeri felvétele nem okozhat az érintetteknek többletkiadásokat.
A SZEF ugyan eredetileg a rendelet módosítását kívánta elérni, ám végül be kellett érnie egy hármas megállapodással. Ez részint kimondja, hogy a kártyahasználat fortélyait, a bankszámlák kondícióit tájékoztatóban teszik közzé. Erre – Szabó Endre SZEF-elnök szerint – nyilván az ily módon bővülő piacért küzdő bankoknak kellene áldozniuk. E téren nincs is vita: a hitelintézetek állnak elébe a felvilágosításnak. A felek ugyanakkor megállapodtak, hogy félévkor áttekintik, miként halad az infrastruktúra fejlesztése, a SZEF pedig ennek függvényében dönt: kezdeményezi-e a fővároson kívüli közalkalmazottakra vonatkozó határidők eltolását.
Mint azt a szakszervezeti vezető a Figyelő kérdésére elmondta, a bankok, valamint az államkincstár tehetne eleget a közalkalmazotti törvény már említett passzusának, mely szerint a közalkalmazottakat az új illetménykifizetési “módi” semmiképpen nem rövidítheti meg. Azaz a bankszámlával, kártyával járó költségek tulajdonképpen nem is terhelhetik őket.
A hatalmas potenciális ügyfélkör megnyerése érdekében számos bank sietett kedvezmények révén megerősíteni pozícióit. Vérmérsékletük és jutalékpolitikájuk függvényében a hitelintézetek igyekeztek lenyelni az újonnan nyitott folyószámlák és a hozzájuk kapcsolódó bankkártyák költségeit. Ez egyebek mellett a számlához kapcsolódó első kártya éves díjának elengedését, havi egyszeri (a munkabér összegét meg nem haladó) pénzfelvét esetében pedig a tranzakciós díj elengedését jelenti. Így “kedveskedik” például a közalkalmazottaknak a Kereskedelmi és Hitelbank, melynél – tudtuk meg Horváth Pétertől, a bank lakossági bankszámla osztályának vezetőjétől – az elmúlt év utolsó két hónapjában jó kétszer annyi számlát nyitottak, mint máskor.
Az OTP-nél, ahol bárki havi két ingyenes tranzakciót és az első két évre grátisz Cirrus Maestro kártyát kaphat, csoportos munkabér-átutalás esetén a szerződéskötéshez még “házhoz” (mármint a munkahelyre) is mennek. Következésképpen – hangsúlyozta Várkonyi Edit, az OTP Bank igazgatója – az ügyfél összes költsége havi 100 forint: ennyit kér a számlavezetésért a bank. Ugyan bankszámlát, és vele kártyát az évek során mind több közalkalmazott beszerzett, ilyen igénnyel 1997 utolsó hónapjaiban tízezres nagyságrendben jelentkeztek az OTP-nél.
A bankok ideig-óráig tehát kedvezményekkel csábítanak, mindeközben azonban váltig hangoztatják: a munkabérhez ily módon történő hozzájutás extra költségeit a munkáltatónak kellene állnia. Ezzel persze a szakszervezetek is kiegyeznének. Szabó Endre szerint megoldás lehetne, ha a közalkalmazottak számlájára előre, esetleg már a nyitásakor valamiféle átalánydíjat utalnának a költségek fedezésére, például az államkincstárból. Ez utóbbi ötletet azonban Gróf Józsefné, a kincstár alelnöke már korábbi nyilatkozataiban visszautasította. Pedig ez a megoldás a bankoknak is tetszene. Mégpedig – a bevételeiken túl – azért, mert az ügyfél így talán nem a legolcsóbb kártyát választaná. Némi kompenzációra, legalábbis eleinte, esetleg elegendő volna a készpénzfizetési adminisztráció megtakarításából eredő összeg. Attól ellenben, hogy ilyesmit a bankok fizessenek (ez Szabó Endre szerint az átalány finanszírozásának másik lehetséges módja), nagyon is elzárkóznak a hitelintézetek. A közalkalmazotti törvény most ugyan kedvezményekre ösztönözte őket, ám arra nem kényszeríthet gazdálkodó szervezeteket, hogy az extrákat állja. A PM és az államkincstár mindenesetre tervezeteket ígért, amit majdan a Magyar Bankszövetség révén a hitelintézetekkel is egyeztetnek.