Az ingyenes internetes piacot egy keresőrendszer alapozta meg: a Digital által kifejlesztett és üzemeltetett Alta-Vista. Az egész világot behálózó szisztémának immár egyre kevesebb köze van eredeti gazdájához: egyes részeiért távközlési vállalkozások és más kérők tolonganak. Az Alta-Vistának azt a szeletét, amelyik – több más közép- és kelet-európai nyelv mellett – a magyar nyelvű szolgáltatást is képes adni, a Telia Telecom tartja a kezében.
A Yahoo ugyancsak eltávolodott eredeti gazdájától. Ez az Alta-Vistával szoros szimbiózisban élő vállalkozás már tavaly a Microsoft – pontosabban a Microsoft Network – pénzügyi érdekszférájába került. A folyamat része annak a másutt is tapasztalt jelenségnek, melyben a Microsoft a médiapiacon is befolyásra tör. Az így létrejött konglomerátum immár életre szóló elektronikus levélcímekkel, elektronikus kereskedelemmel, sőt – az MSNBC és a Reuter segítségével – igen jó minőségű hírszolgáltatással csábít. S mindezt az olvasók számára ingyenesen. Az oldalakon elhelyezett reklámcsíkokért, az elektronikus bolt virtuális üzlethelyiségeiért azonban nagyon sokat kell fizetnie annak, aki hirdetni akar e médiákon. A legtöbb rendszeren a díjazás összefüggésben van a hatásossággal; azaz annál nagyobb a díj, minél nagyobb a találat. Ez viszont akkor éri meg, ha valóban üzlet is van benne.
Az elektronikus médiában az egy potenciális fogyasztó eléréséhez szükséges költség ennek ellenére alacsony, a reklám hatásfoka pedig igen pontosan mérhető: egzaktul kimutatható, hogy az illető ráklikkelt-e a reklámcsíkra, és ha igen, akkor mely pontokon időzött többet a szokásos rápislantásnál az elektronikus bolt kínálatában.
Egyre több szolgáltató igyekszik újabb területekre ingyenes szolgáltatásokat kitalálni. Nyugaton – de Magyarországon is, ahol mérsékelt sikert arattak vele – megpróbálkoznak a reklámmal súlyosbított, de a felhasználó számára ingyenes Internettel. Ez esetben speciális szoftverrel lehet csak elérni a szolgáltatót, akinél korlátlanul használhatjuk a hálózat erőforrásait. Ilyenkor a kért információ mellett folyamatosan és kéretlenül letöltött reklámcsíkokkal bombázzák tudatunkat. A nyugat-európai és az amerikai programkalózoknak nem véletlenül vált kedvelt célpontjává e rendszerek reklámletöltési mechanizmusának hatástalanítása.
A másik klasszikus műfaj az Interneten az elektronikus levelezés. Jelenleg a világban több profitorientált ingyenes e-mail szolgáltató üzemel. Közülük az egyik legismertebb – a Yahoo – az Excite keresőrendszerek mellett ilyet is működtet. A műfajt alapító Hotmail éppen most cserélt gazdát: a Microsoft szerzett döntő befolyást a rendszer üzemeltetése, s így a reklámbevételek felett is. A többiek forgalma szintén dinamikusan nő. Nem panaszkodhatnak például a Four 11 csoporthoz tartozó Rocket-mail tulajdonosai (mellesleg a USA Today című lap kiadói) sem, hiszen a rendszerben egyre meghatározóbb szerepet játszanak. Szintén a reklámbevételekből él a Geocity és a Bigfoot is. Jelenleg talán az USA-net az egyetlen nagy rendszer, amely megmaradt alapítóinak bűvkörében. Erre azt lehet mondani: könnyű neki, hiszen az USA-net önmagában is egy jelentős Internet-szolgáltató, így az erőforrások megvannak a házon belül.
Az Intel sem maradt távolt ettől a piactól. A hiteles és érdekes információiról népszerű Cnet elektronikus hírügynökség – egyesek szerint az Intel ékszere – jeles szerepet tölt be a reklámbevételre alapozott ingyenes szolgáltatásokban. Ezt nem is titkolja, még akkor sem, amikor a tulajdonosra nézve esetleg kedvezőtlen híreket ad közre.
Az internetes televíziózás és rádiózás most van a műszaki fejlődés időszakában. Előnye a viszonylag kis induló költség, a továbbított adatok nagy mennyisége azonban az egész világon a sávszélesség bővítését igényli az Internet szolgáltatóktól. Ezért ők még legalább egy-két esztendeig ellenérdekeltek lesznek ennek fejlődésében.
Az internetes telefóniát az Európai Unió (EU) illetékes bizottsága annak fejletlensége miatt kiemelte a hagyományos és szabályozott távközlési szolgáltatások köréből: e téren mindenki azt, ott és annyiért szolgáltat, amennyiért akar. Az olcsó Internet – bár ma még némi hangminőségbéli kompromisszumok árán, de a hagyományos ár töredékéért – beszédkapcsolatot (célprogramokkal pedig telefax kontaktust) biztosít a kontinensek között. Amennyiben a célállomáson és a kiinduló ponton összekötik a helyi normál telefonhálózattal, az is használhatja, akinek fogalma sincsen az Internet működéséről, sőt nem is tudja, hogy beszélgetése milyen módon ér a címzetthez. Nem véletlen, hogy az EU adminisztratív döntése után a Deutsche Telekom azonnal megindította ezt a szolgáltatását, amelyet csak évekkel később szándékozott a piacra bocsátani.
Ha megvan az olcsó kapcsolódási lehetőség, akkor nyitva áll az út az új angol eredetű üzleti ötlet, az ingyenes távbeszélés előtt. Itt a szolgáltatás a beszélgetésben részt vevő mindegyik fél számára ingyenes, de a távolság és az idő függvényében a csevegést egyre többször szakítják meg reklámbemondások.
Az ingyenes szolgáltatásokban tehát mindenki a saját ötletével is próbálkozhat. A mért látogatottság az egyetlen, amely meghatározza a későbbiekben a szolgáltató és a szolgáltatás értékét. No meg a felhasználó tűrőképessége.
Az ingyenes piacon elsősorban a multik képviseltetik magukat, kizárólagosságukról azonban nem beszélhetünk. Ott van például a magyar Euroastra.com, vagy a HIX-Heuréka, illetve a szintén hazai link exchange csoport, amelynek hirdetési lehetőségeit egyelőre még nem ismerték fel a honi vállalkozások. E téren ugyanazok a folyamatok és tőkekoncentrációk mennek végbe, mint korábban az informatikai és telekommunikációs-műsorszolgáltató piac többi szektorában. Érdemes odafigyelni e terület kereskedelmi híreire is, hiszen a nagyobb átalakulások és meglepetések csak ezután következnek. Ezért bizton állítható, hogy az ingyenes szolgáltatás az ezredvég üzlete lesz.