HÁROM KORSZAK

– A nyolcvanas évek végétől induló első szakaszban leginkább az állami vállalatok belső befektetései a jellemzőek; a külsők az alaptevékenység szempontjából periférikus jelentőségűek, szétaprózottak, de szám szerint nem elhanyagolható mennyiségűek voltak. E lépések közül sok átgondolatlan volt: szinte mindenütt hiányzott egy átfogó stratégia, amely a külső befektetések irányát és legfontosabb jellemzőit megszabta volna. Több megkérdezett [...]

– A nyolcvanas évek végétől induló első szakaszban leginkább az állami vállalatok belső befektetései a jellemzőek; a külsők az alaptevékenység szempontjából periférikus jelentőségűek, szétaprózottak, de szám szerint nem elhanyagolható mennyiségűek voltak. E lépések közül sok átgondolatlan volt: szinte mindenütt hiányzott egy átfogó stratégia, amely a külső befektetések irányát és legfontosabb jellemzőit megszabta volna. Több megkérdezett úgy jellemezte ezt az időszakot, hogy a cégek sodródtak, a nagyvállalati önmozgás tehetetlenségi erejét követték.

– A második időszakban, a kilencvenes évek elején a cégek a belső stabilizálásra, reorganizációra összpontosították erejüket, s ez sokszor a diverzifikált, áttekinthetetlen tevékenységek egyszerűsítését, az alaptevékenységre koncentrálást jelentette. Néhány esetben éppen ekkor értek be az eleve időlegesnek szánt külső befektetések, s eladásuk a vállalati válságkezelés finanszírozási forrásává vált. A külső érdekeltségek körének szűkítése tehát lehetett a krízishelyzet jele, de enyhítésének módszere .

– A harmadik szakasz 1995-96-ban indult. Ez a vállalatok egy részénél – de még az általunk vizsgált szűk körben sem minden cégnél – a külső befektetések ismételt nekirugaszkodásának időszaka. Több nagyvállalatnál azért is nő az érdekeltségek száma és a befektetett tőke nagysága, mert a régebbi részesedéseket nem tudták eladni, miközben újabbakat szereztek. A befagyott invesztíciók a tőkepiac alacsony likviditása miatt gyakorinak tűnnek. E periódus új jelensége az országhatárokon túlra, jórészt a keleti piacokra irányuló terjeszkedés, amelynek a cégek eddig csak a kezdeti lépéseit tették meg, vagy csak nagyszabású terveket vázoltak fel ezzel kapcsolatban. Nem kizárt, hogy a növekedésnek, a külső beruházások nekilendülésének éppen ezek a piacok lesznek a legfontosabb célpontjai. Az új kísérlet nemcsak a tőke, hanem a hazai tapasztalatok exportját is jelenti. A magyar vállalatok ugyanazokat a célokat és módszereket követik, mint amelyeket velük kapcsolatban a nyugatról érkezett új tulajdonosok alkalmaztak.