A Nemzeti Agrárprogram alapján növekszik a hazai agrárszubvenció, sőt néhány támogatásfajta reálértéken is gyarapodik. Az idén a tavalyi 101 milliárd forintnál több, 116,1 milliárd forint jut erre a célra. Ezen belül a főbb kiadási tételek közül érdemes kiemelni a piacrajutási támogatásra szánt 41 milliárd forintot, a termelést dotációját szolgáló (az 1997-esnél 50 százalékkal több) 31,5 milliárd forintot, s a beruházási támogatásokra jutó 25 milliárdot (amely 28 százalékkal nagyobb összeg a tavalyinál). Az agrártárca vezetői szerint az idei keret elégséges a célok megvalósításához, főleg annak fényében, hogy számításaik szerint 1997 végén mintegy 7 milliárd forint megtakarítás keletkezett (Figyelő, 1997/45. szám). (Utóbbit illetően más szakértők úgy becsülik, hogy – még a 4 milliárd forintos állami gabonafelvásárlási akciót beszámítva is – csaknem 10 milliárd forint fel nem használt forrás maradt december végén, miközben az államháztartási törvény szerint a keretet egyes címeken akár 7 százalékkal is túlléphette volna a szaktárca.) A mai állapotok alapján a csatlakozás után ennél is nagyobb bőség várna a magyar mezőgazdaságra. A tárca illetékese szerint a jelenlegi 43 milliárd ecu-s EU-költségvetés mintegy fele az agrárgazdaságba áramlik, azaz a jelenlegi hazai szubvencióknak akár többszörösére is számot tarthatna az ország. Ugyanezt valószínűsíti a Nemzeti Agrárprogramban elfogadott, a GDP-hez mérten 2,5 százalékos támogatási előirányzat, amely szerint jelenleg is 250 milliárd forint járna a mezőgazdaságnak.