Január elsejétől fél éven át Nagy-Britannia tölti be az EU soros elnökének posztját, ami különös jelentőséget adott a magyar kormányfő londoni látogatásának. Tony Blair brit kormányfő megerősítette a tavaly decemberi luxemburgi csúcsértekezlet döntését: március 31-én megkezdődhetnek a bővítési tárgyalások. Az érzékenyebb kérdések és az esetleges érdekellentétek megtárgyalására legkorábban ősszel kerülhet sor; addig a magyar joganyag átvilágítása lesz napirenden. Horn Gyula hangsúlyozta: hazánk érdeke az, hogy az unió különbséget tegyen a bebocsátásra váró országok fejlettségi szintje között. Ez részben a luxemburgi értekezleten már megtörtént, amikor az állam- és kormányfők eldöntötték: öt közép- és kelet-európai országgal, valamint Ciprussal folytatnak érdemei csatlakozási eszmecseréket. A magyar kormányfő szerint azonban további különbségtétel lenne kívánatos, akár az “első körös” ötök gazdasági teljesítményét illetően is. Brit részről a belépés időpontjára vonatkozó dátum nem hangzott el, de Tony Blair aláhúzta: a csatlakozás időpontja függ az unió belső reformjaitól.
Fazakas Szabolcs az ipari miniszter Brüsszelben szintén az integrációs esélyekről egyeztetett: tárgyalópartnerei az EU ipari, energetikai és fogyasztóvédelmi főbiztosai voltak. A találkozón a magyarországi jogharmonizáció és szabványosítás jelenlegi állása, valamint a nyugat-európai villamos energia rendszerhez való csatlakozással kapcsolatos technikai problémák is szóba kerültek. Elhangzott az is: az unió által többször bírált fogyasztóvédelmi kérdések új megvilágításba kerülnek, miután hamarosan hatályba lép a parlament által már elfogadott ez irányú törvény. Az egyeztetések kitértek arra is, hogy milyen struktúrában tárgyal majd a mintegy ezer főre taksált magyar küldöttség a hamarosan induló tárgyalásokon.