Dohánytermék nem árusítható közoktatási intézményben, szociális intézményben, valamint egészségügyi ellátást és szolgáltatást nyújtó intézményben, továbbá ezeknek kétszáz méteres körzetében dohányáru-szaküzlet működése nem engedélyezhető – áll a nemdohányzókat védő törvény tervezetében. A szigorú előírást látva az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) – Vámos György főtitkár szerint – kizárólag a kereskedelmi hatásokat és ezek makrogazdasági következményeit elemző tanulmányt rendelt a KPMG Hungária Kft.-től.
A cég tucatnyi települést, 4 bevásárlóközpontot, s közel másfél ezer elárusítóhelyet elemző felmérése szerint a tervezet hatásaként a feketepiac növekedne, a költségvetés 5 milliárdos bevételkieséssel számolhatna, a dohányipari termelés pedig 1,3 milliárd szál cigarettával csökkenne. A tovagyűrűző hatás nyomán a gazdaság összkibocsátása több mint 7 milliárd forinttal apadhat, míg az úgynevezett keresleti multiplikátor-hatás következtében a közvetlen és közvetett keresletkiesés meghaladná a 22 milliárd forintot. Amennyiben a koncepciót elfogadják, lehetetlenné válik a dohánytermék-forgalmazás például a fővárosi V. kerület 95 százalékán, s Sopron város területének 70 százalékán (lásd a grafikont). Az elképzelések szerint az üzletközpontok jelentős részében tilos lenne a dohányáru forgalmazása, több kistelepülésen pedig egyszerűen nem lehetne cigarettához hozzájutni.
A KPMG tanulmányában 15 ország szabályozórendszerét vizsgálva kimutatta, hogy ezekben az államokban túlnyomórészt korhatárhoz kötik a cigarettavásárlást és -árusítást. Mint Baukovácz Krisztina igazgatója elmondta, kizárólag Hollandiában és Spanyolországban létezik területi megszorítás, ám csupán a magyar tervezetben is felsorolt intézmények kapuin belül.
Az elemzés egyik fő kérdése volt, hogy miként rendeződhet át az összesen 105 milliárdos cigarettapiac azon 63 milliárd forintos része, amelyet alapjaiban érint a tervezet. A válasz: a forgalom áttevődik a külvárosokba, s erősödik a feketekereskedelem is. (A hazai cigarettafogyasztás az elmúlt hat évben gyakorlatilag stagnált, közel 26 milliárd szál volt.) Ezért a mostani törvénytervezet valószínűleg nem szorítaná vissza a dohányzást.
Vámos György olyan további korlátozásokra is felhívta a figyelmet, amelyekre a KPMG-felmérés nem terjedt ki. Megtiltanák például a dohánytermék árusítását az automatákból, s előírnák, hol árusítsák a cigarettát a boltokon belül. Bevezetnék a 300-500 ezer forintos nagyságú egészségvédelmi bírságot is. Miután a kereskedelmet a változás rendkívül negatívan érintené, az OKSZ a dohánygyártókkal közösen kíván lobbyzni az említett pontok módosítása érdekében. Lapunk kérdését azonban, hogy tudniillik a szigorítás nem a dohánygyárak és népjóléti tárca közti terméketlen, milliárdokról folytatott vita következménye-e, a főtitkár nem kívánta kommentálni.
A szövetség most azt javasolja: a tiltást kössék a 18 éves korhatárhoz, illetve közoktatási és egészségügyi intézményben – ám nem ezek környezetében – tiltsák meg a dohányzást.