A vártnál nagyobb gazdasági növekedés nyomán a büdzsé hiánya “csupán” a GDP 4,6 százalékára rúgott az elmúlt évben, holott a tervezők előzetesen 4,9 százalékkal is kiegyeztek volna. A kedvező irányú elmozdulás részint a központi költségvetés, részint a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodásának köszönhető. Az utóbbiak esetében például a tervezett 15 milliárdos hiánnyal szemben mintegy 10 milliárdos aktívum keletkezett. Ebben a bérhez és a fogyasztáshoz kapcsolt adó jellegű bevételek, nevezetesen a Munkaerőpiaci Alap 21, illetve az Útalap 13-14 milliárdos növekménye játszotta a főszerepet. (S míg az Útalapnál a bevételi többletet egészét, addig a munkaerő-piacinál csak felét használták fel.) A tb-alapok – pontosabban az egészségbiztosítás – egyenlege ellenben megint rosszabbul alakult a tervezettnél, ami viszont vélhetően senkinek sem okozott meglepetést.
A központi költségvetés 2350,4 milliárdos bevételek és 2692,5 milliárdos kiadások mellett 342,1 milliárdos hiánnyal zárt – ez 17,6 milliárddal kedvezőbb a vártnál. Az egyenlegen sokat javított, hogy a bevételi előirányzatok szinte valamennyi fontosabb adónemnél túlteljesültek, köszönhetően a vállalatok javuló jövedelemtermelő képességének, a bővülő fogyasztásnak és növekvő bérkiáramlásnak. Ráadásul a költségvetési intézményeknél a tervezettnél 82,4 milliárddal – több mint 40 százalékkal – nagyobb saját bevétel teljesült (ennek okai ma még nem egészen világosak).
Az államháztartás elsődleges (adósságszolgálat nélküli) egyenlegének többlete elérte a GDP 3,6 százalékát, jóllehet itt az előirányzat csak 3,5 százalék volt. A központi adósságállomány GDP-hez viszonyított aránya ugyanakkor az 1996-os 72 százalékról tavaly 64 százalékra csökkent (lásd a grafikont). Az állomány nominális értéke 5364 milliárd forint volt az év végén: ez 432 milliárddal több az egy évvel korábbinál. Az emelkedés legfontosabb, 300 milliárdos növekedést okozó tényezője a forint leértékelődése volt a külföldi valutákhoz képest, miközben a privatizációs bevételek 161 milliárd forintot hoztak a konyhára. A költségvetés pozícióit javította, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal végrehajtott devizaadósság-csere – amelynek során a jegybanknál nyilvántartott nem kamatozó államadósság kamatozó költségvetési devizaadóssággá változott – a korábban prognosztizáltnál 210 milliárd forinttal kisebb összegből valósult meg, s ezáltal 14 milliárd forintnyi kamatmegtakarítást eredményezett.
Az állami újraelosztás mértéke a három évvel ezelőtti 63 százalékról mára a GDP 47 százalékára csökkent – emelte ki Medgyessy Péter pénzügyminiszter egy hét eleji nyilatkozatában -, s ez már “eurokonform” mértéknek tekinthető. A legtöbb elemző szerint e kedvező fejlemény tartósnak minősül, függetlenül az idei választások kimenetelétől.
László Csaba, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára úgy nyilatkozott: pillanatnyilag nem fenyeget a gazdaság megalapozatlan élénkülése. Vélekedése szerint az elmúlt évek recessziója során komoly növekedési potenciál halmozódott fel a gazdaságban, a jövedelem-kiáramlás bővülésében pedig nem várható radikális változás.