Magyarország célja a teljes jogú uniós tagság, s mivel a többi országgal azonos kötelezettségeket vállal, azonos jogokat is kér magának – jelentette ki kedden az agrárminiszter. Nagy Frigyes hozzátette: a lehető legkevesebb kivételt igénylik majd a tárgyalásokon, ám például a földtulajdonlás liberalizálásának ügyében mindenképpen átmeneti elbánást kérnek majd. A tárca vezetője szerint az egyeztetések során figyelemmel kell lenni hazánk sajátosságaira és a rendszerváltás okozta “gazdasági stresszhatásra” is.
A csatlakozás ugyanakkor az Európai Unió (EU) érdeke is, hiszen az aspiráló közép- és kelet-európai országokkal 400 milliósra növekszik a közösség belső piaca. Magyarország külkereskedelmének kétharmadát már ma is az EU-val bonyolítja le. Igaz, az agrár-külkereskedelmet illetően ez az arány csak mintegy 50 százalékos, s az egyenleg az unió számára kedvező. A szaldó helyrebillentése érdekében mindent meg kell tenni; a tagság ebből a szempontból is a siker egyik alapfeltétele. Mint Nagy Frigyes ígérte, a felvételi tárgyalások során a magyar küldöttség képviselni fogja az ország hosszú távú érdekeit, például a remélt gazdasági és életszínvonalbeli növekedésével párhuzamosan bővülő agrártermelését.
A tavasszal kezdődő konzultációkon képviselendő agrárstratégiát a Nemzeti Agrárprogram alapján határozzák meg. Az EU-tagsággal kapcsolatos információkat – joganyagokat és előírásokat – közzéteszik, s vázolják az integráció előnyeit és várható hátrányait is. A miniszter ugyanakkor óvott a túlzott várakozásoktól, mondván: csak az a termelői kör nyer majd a tagságon, amelyik a szükséges információk birtokában dönt és alakítja a tevékenységét. Aki nem érti meg, hogy miként kell termelnie, az csalatkozni fog a csatlakozásban. Ráadásul a tagsággal járó előnyökért és támogatásokért is meg kell küzdeni; a vállalkozóknak szigorú előírásoknak és versenyfeltételeknek kell majd megfelelniük.