Energiapolitikánk alapelvei összhangban állnak az európai integrációs törekvésekkel, a piacgazdaság megvalósulásával és a verseny kiterjesztésével – állítja az ipari tárca energetikai főosztálya által készített tervezet. Az utóbbi években felgyorsult a kodifikációs munka, így a hazai szabályozórendszer nagyrészt már harmonizál az Európai Unió (EU) jogszabályaival, amit a Nemzetközi Energia Ügynökség tagságával is elismertek 1997 elején. Az unió országtanulmánya is úgy számol: Magyarország e téren néhány éven belül megfelelhet valamennyi EU-elvárásnak.
Hazánk energiaigénye középtávon a gazdaság fejlődésétől (ezen belül a szerkezetváltástól), az energiahatékonyságtól és a fogyasztók költségérzékenységétől függ. Az ország energiafelhasználása – 3 százalékos GDP-növekedést feltételezve – a tavalyi 1090 petajoule-ról 2010-ig akár 1150 petajoule-ra nőhet (lásd a táblázatot). A villamosenergia-igény 37,3-ről 39-43 terrawattórára, a földgáz iránti kereslet pedig 13,4 milliárd köbméterről 15-17 milliárdra emelkedhet. A megújuló források aránya ma a teljes felhasználásból 3-4 százalékra tehető. Aránya akár háromszor ekkora is lehetne (kiváltva 2,4 millió tonnányi kőolajat), ha a biomasszát és a geotermikus energiát intenzívebben hasznosítanák.
Hazánk egyre inkább rászorul az energiahordozók behozatalára: 2010-ben várhatóan a fogyasztás 70 százalékát fedezik majd importból, szemben a jelenlegi 51 százalékkal. Az ezredforduló után a napi csúcsigény a mostanihoz képest legalább egyharmaddal emelkedik. Tovább apad a hazai szénhidrogének kitermelése (a honi földgáz legfeljebb a fogyasztás 7-13 százalékát fedezi majd, a mostani 35 százalék helyett), s visszaesik a kőolajtermelés is.
A behozatal biztosítására több megállapodás is született. A Mol Rt. a német Ruhrgas céggel 15 év alatt 8 milliárd köbméter, orosz kereskedelmi partnerével pedig 2015-ig évi 6,3-11,5 milliárd köbméter gáz szállítására kötött szerződést. A Gaz de France-tól évi 400 millió köbmétert rendeltek, Ukrajnából pedig esztendőnként 500-900 millió köbméter beszerzésére van lehetőség. A kőolaj esetében előnyben részesítik a spot-szállításokat, hosszú távú importszerződések tehát nem léteznek. (Elképzelhető a villamos áram behozatali korlátozásának feloldása is – az import jelenleg az igények 15 százaléka lehet -, ám erre csak fokozatosan kerülhet sor.)
A jelentés kiemelt feladatnak minősíti a hazai kőolaj- és földgáztermelés csökkenésének mérséklését: e célra 2010-ig 200 milliárd forint kiadást terveznek. A szigorodó környezetvédelmi normák teljesítése ugyancsak érinti az energiaszektor költségvetését – a teljes ilyen jellegű beruházások 110-150 milliárdot igényelnek. A környezetterhelési díj bevezetésével a villamosipar jelenlegi évi félmilliárdos bírsága nagyságrenddel növekedhet, kilowattóránként legalább 60 fillérrel emelve a fogyasztói árakat.