Hazánkban a rendszerváltáskor, a vállalkozás szabaddá válásával megindult a franchise rendszerek fejlődése is. Évente 20-25 új franchise jön létre, számuk ma már 200 körül van. Kiss István, a Magyar Franchise Szövetség főtitkára szerint ez nemzetközi összehasonlításban nem rossz: azt mutatja, hogy nálunk több ilyen működik, mint például Ausztriában.
A rendszerek fele magyar: a hazai vállalkozók is hamar rájöttek arra, hogy ezzel a módszerrel a társcég tőkéjével lehet hálózatot kiépíteni. Az új boltot ugyanis (ha így kötik a szerződést) már a partner nyitja meg a saját pénzéből. A rendszergazda számára az is kedvező, hogy nem kell például szombathelyi székhelyéről egy nyíregyházi üzlettel foglalkoznia, mert ez a partner dolga.
Magyar franchise rendszer például a Reviplast is. Kiépítését az idén kezdte meg az Autóplasztika Kft., amely műanyag alkatrészek javítására dolgozott ki technológiát. A kidobott darabok így nem terhelik a környezetet, másrészt a javítás olcsóbb a cserénél. Ezért az autósok és a biztosítótársaságok – tudtuk meg Szilágyi Katalin hálózati felelőstől – hamar megkedvelték a módszert. Jelenleg egy partnerük van, ám januárban várhatóan további hárommal kötnek szerződést; rendszerüket országossá szeretnék fejleszteni.
Sok nemzetközi vállalat is használja e technikát magyarországi terjeszkedésre, bár az első években jellemzően inkább saját boltot nyitnak, s csak később keresnek franchise-partnereket. Négy éven át a McDonald’s is saját éttermeket üzemeltetett, s csak utána kezdte meg a franchise-hálózat kiépítését. A Spar élelmiszerlánc, amely Nyugat-Európában főként franchise formában működik, nálunk még csak saját boltokat nyitott.
Napjainkban már a magyar vállalatok között is van olyan, amelyik felhasználja a franchise-t külföldi terjeszkedéshez. A Mol Rt. elvben minden környező országban kész ilyen szerződést kötni, ám még csak Romániában és Horvátországban vannak partnerei. Utóbbiban néhány hete nyitották az első efféle kutat, Romániában viszont már hét ilyen töltőállomásuk üzemel, s számuk az év végére várhatóan kilencre nő. Partnerüktől elvárják, hogy a Mol szabványainak megfelelően építse meg a kutat, vagy ha az már üzemel, akkor lássa el a szükséges kiegészítésekkel – például bolttal, mellékhelyiséggel -, s teremtse meg a megfelelő műszaki színvonalat is. Szerződést csak akkor kötnek, amikor a kút többé-kevésbé már áll. A kassza és a kutak elektronikus rendszerbe kötését a Mol végzi, mint ahogy a dekorációt is az olajtársaság adja. Ha régi partnerük kíván új kutat nyitni, tervdokumentációval is segítik ezt. Kárpáti Zoltán piacfejlesztési igazgató nem kívánta pontosan megmondani, hogy mekkora tőkével kell rendelkeznie egy franchise-partnernek. Annyi támpontot viszont adott, hogy míg az olajtársaság egy-egy saját kútja 150-200 millió forintba kerül, egy magánkúthoz elég 80-90, kivételes esetben pedig 30-50 millió forint is.
A Mollal való üzlet népszerűségét mutatja, hogy sokan szeretnének a partnerei lenni. Tájékozódik a társaság is: ha valahol hiányzik egy Mol-kút, megnézik, hogy az adott körzetben van-e potenciális partner; még az önkormányzatokat is megkeresik, kapott-e valaki építési engedélyt. Elsősorban kisebb településeken, út mentén lévő vállalkozásokkal kötnek szerződést, tehát olyan helyeken, ahol a társaságnak nem érné meg saját kutat üzemeltetni. A minőséget folyamatosan ellenőrzik, mert a magánkutak esetében erős a csábítás a feketeáru beszerzésére. Külföldön még nem kellett felbontaniuk szerződést; itthon ez egyszer fordult elő, de az is kivételes esetnek számított.
Belföldön jelenleg 30 franchise-kutunk működik, s számukat évente legalább tízzel szeretnénk növelni – mondta el Papp Gábor főosztályvezető. Az ügylet tőkebevonást is jelent a Mol számára, ám az elsődleges szempont az ellátatlan területek fejlesztése. Mivel az efféle kutak forgalma – éppen elhelyezkedésük okán – kisebb, mint a saját kutaké, a társaság bevétele nem nő ezek számával arányosan. Ám az ügyfelek – mindenekelőtt a kártyát használók – számának bővítése érdekében fontos, hogy az ország minden részében kellően kis távolságon belül lehessen Mol-kútnál tankolni. A franchise a fogyasztóknak is hasznos, hiszen az adott márkanevű töltőállomásokon mindenütt hasonló színvonalú kiszolgálásban részesülnek.
Előfordul azonban, hogy éppen az egyenletes színvonal akadályozza egy rendszer terjeszkedését. Ez történt az ERS (European Recycling System) esetében is, amely hulladékudvarokat igyekszik kialakítani Magyarországon. Ezekbe a polgárok bevihetik a szétválogatott, újrahasznosítható hulladékot, s a papírért, üvegért, fémért, műanyagért némi pénzt is kapnak.
Ilyesmivel magánvállalkozók is foglalkoznak, s közülük többen jelentkeztek is franchise-partnernek, de amikor megtudták, hogy ez mivel jár, visszaléptek – mondta el a Figyelőnek Nemcsek Tibor, a rendszergazda cég, a REM-RWE Entsorgung Magyarország Környezetvédelmi Kft. ügyvezető igazgatója. Magánvállalkozásban ugyanis a hulladékgyűjtéshez elég a családi ház udvara meg egy öreg IFA is, ami olcsóbbá teszi a hulladékgyűjtést a standardokat betartató ERS-rendszernél. Ezért a REM-RWE egyelőre csak önkormányzati partnerekkel dolgozik, amelyeknél nem az anyagi haszon, hanem a környezetvédelem adja a fő motivációt.
Bár franchise segítségével terjeszkedni olcsóbb, mint egyedül, hiszen több vállalkozó tőkéjéből épül ki a hálózat, a fejlődés egyik gátja éppen a finanszírozás. Ezért a Magyar Franchise Szövetség dolgozik egy olyan konstrukció kialakításán, amelyet a kis- és közepes vállalatok fejlesztési programjához lehetne kapcsolni. A szükséges forrást Kiss István elmondása szerint a Phare-program, a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat és több kereskedelmi bank segítségével kívánják előteremteni. A bankok egyébként önmagukban még nem különösebben törekszenek a franchise rendszerek finanszírozására. Feltehetően azért, mert nem rendelkeznek a szükséges szakismerettel, vagyis nem tudják megítélni, hogy az adott rendszer életképes-e vagy sem.
Az OTP Bank Rt. már több éve működtet franchise finanszírozási programot, az általánosnál kedvezőbb feltételekkel. Például a vállalkozói hitel jelenlegi 26-27 százalékos irányadó kamatlábánál általában 4 százalékponttal alacsonyabb kamat mellett nyújt hitelt, s a kezelési költség is csak 1 százalék (a szokásos 2 százalékkal szemben). További előny, hogy ha több franchise átvevő hiteligénye során közös az átadó, akkor a hitelkérelmek elbírálásához szükséges információkat elég egyszer központilag beszerezni az átadóról és rendszeréről, s így a hitelt gyorsabban ítélhetik oda. A kedvezmény mértéke az említetteknél még nagyobb is lehet, mert a franchise átvevők is számíthatnak a különböző kamattámogatásos (a pénzügyi és az ipari tárca által meghatározott feltételekkel nyújtott) konstrukciókra.
Mivel az átvevőknek nyújtott kölcsönöket más hiteltípusokkal együtt tartják nyilván, nem rendelkeznek pontos adatokkal arról, hogy eddig hány átvevővel kötött szerződést az OTP Bank – mondta Nyakas Antalné tanácsadó. A program iránti érdeklődés azonban egyértelműen növekszik.
A Budapest Bank most dolgozik franchise-hitelkonstrukció kialakításán – közölte Szeder Ottó igazgató. Erre az indította a bankot, hogy a rendszer folyamatosan épülő-bővülő tevékenységet feltételez, s ráadásul – a standardizált termék vagy szolgáltatás miatt – biztonságot jelent a franchise-zal kapcsolatban álló valamennyi fél, így a bank számára is. Terveik szerint egyes programok már idén decemberben, mások jövő januárban indulhatnak.
Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a bankok sokkal szívesebben finanszíroznak franchise-t, mint itthon. Tudják ugyanis, hogy – legalábbis abban a környezetben – az efféle vállalkozásoknak mindössze 5-6 százaléka bukik meg öt éven belül, míg a szokásos vállalkozásoknál ez az arány eléri az 50 százalékot. Magyarországon ugyan nem készült ilyen statisztika, de az sejthető, hogy az itteni franchise cégek nem ennyire sikeresek. Ez pedig a gazdaság átmeneti jellegének, a nem kellő szakismeretnek, s az ezen a területen is megjelenő csalóknak tudható be.
Nagy bukás volt például a Kristóf 21 katalógus-áruházé. Itt a “rendszergazda” kiadott egy színes, 3-4 centiméter vastag katalógust, amelyből a franchise-partnereknél lehetett rendelni. Áru viszont alig volt raktáron, így a cég szállítani már nem tudott. Nemrégen kavart botrányt a Family Frost is, amely zenélő hűtőkocsikból árusít fagylaltot és mélyhűtött élelmiszert. A rendszergazda szerződésben vállalta, hogy átadja partnerének az utcai árusításhoz szükséges engedélyeket, holott ilyenekkel maga sem rendelkezett, s ellátási kötelezettségének sem tudott eleget tenni. Azóta új vezető került a cég élére, s a rendszer működik is, bár nem franchise-ban.
Legtöbbször nem a rossz szándék, hanem az ismerethiány okozza a bajt – állítja Urbán Éva ügyvéd. Ráadásul a partnerek sietnek: a franchise átadó szeretne végre rendszeréért belépési díjat és royaltyt kapni, a franchise átvevő pedig elkezdeni a vállalkozást, hogy legyen jövedelme. Így gyakran nem veszik tekintetbe, hogy ezek a szerződések rendkívül bonyolultak: van bennük adásvétel, bérlet, üzemeltetés, védjegy, know-how, s mindennek a jogi hátterét is ismerni kell. Ha a partnerek nem találták meg a számításukat, egy rossz szerződés alapján bajos rendezni a vitát. Ezért a Magyar Franchise Szövetség a USAID 10 millió forintos támogatásával dolgozik a franchise jogi hátterének megteremtésén és népszerűsítésén.
A gyermekbetegségek ellenére Kiss István arra számít, hogy a fogyasztás várható növekedésével párhuzamosan a franchise fejlődése még dinamikusabbá válik. Ehhez az a körülmény is hozzájárulhat, hogy – magányos társaikkal ellentétben – a franchise-ban működő üzleteket nem veszélyeztetik a nagy bevásárlóközpontok. Egy Porst fotószaküzletnek vagy egy Boszorkánykonyha edényboltnak ugyanúgy helye van a Nagykörúton, mint mondjuk a Pólus Centerben.