Ezúttal nemcsak a szokásos új bejelentéseket ismerhette meg a több mint hatezer résztvevő a fejlesztők fórumán, hanem tanúja lehetett annak is, hogy a Microsoft új szabványokkal tűzte ki a Windows termékcsalád fejlődését az ezredforduló utáni időkig. E szerint a Windows NT 4.0 jelenlegi változata alaposan megújul. A megjelenő kiegészítő csomag képessé teszi a rendszert az új megosztott számítástechnikai eljárás (distributed computing) alkalmazására.
A korábban elveiben már meghatározott és most a COM+ specifikációval véglegesített eljárás érdekessége, hogy különválasztja a programkészítés és végrehajtás több lépését. A koncepció lényege az objektum-orientáltság. Az egyes programelemek különleges, de szabványosan illesztő felülettel rendelkeznek. A programozónak nem kell belülről ismernie az objektumokat, elegendő, ha tisztában van a végrehajtandó művelet azonosító információjával. Erre egy adott szabályok szerint létrehozott, 128 bájtos (tehát igen nagy névválasztékú) elnevezéssel lehet hivatkozni a programban. A programozó ezen kész objektumokat megvásárolja a kereskedelemben – vagy írhat is ilyet, ha a kedve tartja -, majd megírja azt a keretet, amely rendszerbe fogja össze ezeket az önállóan életképes részprogram-egyégeket. Az objektumírás így teljesen önálló iparággá válhat, melybe akár Magyarország is eredménnyel bekapcsolódhat.
Az operációs rendszer független, hiszen az azonos rendszeren futó programelemek most már nemcsak a hálózaton, hanem közvetlenül is elérhetik egymást. Az eligazodáshoz elkészítették a belső adatbázist (registry), amely megmutatja a kapcsolatkeresőnek, hogy merre találja a másik programelemet. Ahhoz hogy a technológia valóban rendszerfüggetlen legyen, a Microsoft elkészítette a SUN Solarist (a Linux operációs rendszerek COM+ felületét), és folyamatosan készíti a többi kis- és nagygépes rendszerekét is, s ezeket ingyenesen a felhasználók rendelkezésére bocsátja. Így – utólag – már érthető, miért vásárolt szavazati jogot adó tulajdoni hányadot a Microsoft az Apple cég részvényeiből.
A kaliforniai konferencia résztvevői megismerhették a jövőre forgalomba kerülő NT 5.0, valamint a Windows 98 programot is. A fejlesztők örömmel fogadták, hogy e szoftverek – az egységes elemkezelésnek köszönhetően – a személyekre vonatkozó adatokra is kiterjeszthetők. Ha a rendszer valaha világméretűvé válik, abba elegendő lesz egyszer belépni. A szisztéma tartalmazza a verzió kezelését és az információk automatikus frissítésének lehetőségét is.
Még egy vonulat kirajzolódott a konferencián a Windows rendszerek következő generációját illetően. E szerint csupán egyszer kell egy gépre installálni az NT-t, ezt követően a rendszer és a hálózat maga gondoskodik a szoftver és az információ folyamatos felfrissítéséről, és a nem használt programelemek eltakarításáról. Ezt a korábbi Windows verziókban nem tudták még megoldani.
A helytől függő, úgynevezett disztributív számítástechnika alapvonalát fektette le a Microsoft részéről a Fehér Könyv, amely a konferencia legfontosabb dokumentuma volt. A rövidesen megjelenő Windows NT 4.0 Enterprise Edition már bevezeti az NT világába is az úgynevezett fürtözéses (cluster) technológia alapjait. Ebben egy kétgépes rendszer bármelyik tagjának kiesése esetén a kieső feladatokat a másik eszköz akár számítási folyamat közben is képes átvenni. A későbbiekben ez a technológia a célok szerint a valódi fürtözés felé, a mega computing irányába tolódik el. Hasonlóan, mint a licencadó Compaq-Tandem óriásgépeinél, ahol a fürtnek gyakorlatilag bármennyi tagja lehet. A Microsoftnak ez a válasza azokra a vádakra, amelyek szerint az NT csak egy nagyon szűk teljesítmény-tartományban használható optimálisan, és teljesítménye nem változtatható kellő rugalmassággal.
A böngészőket a következő operációs rendszerek már integráltan tartalmazzák, a konkurensek és a felhasználók bánatára. Ezek ugyanis már sokkal több feladatot látnak el, mint az egyszerű Internet-nézegető. Az idő eldönti, hogy ez a kezdeményezése mennyire sikeres. Mindenesetre az eladásszámok alapján minden reménye megvan arra, hogy érvényesítse szabványteremtő erejét. Az új Internet Explorer mindenesetre a böngésző háború újabb fejezetét nyitotta meg (a Microsoft ellen ez ügyben indított perről lásd cikkünket az 53. oldalon), hiszen a megjelenése óta másodpercenként 40-50 újratöltést regisztrálnak az Internet gépei.
A cég nemcsak a nagy, hanem a kis teljesítmények irányában is terjeszkedik. Ezért dolgozták ki és forgalmazzák igen nagy sikerrel a Windows CE operációs rendszert, amelyet a mikrogépek gyártói építenek be eszközeikbe. (A Casio SPEA, a Compaq CE, a HP kisgépek mind ezt használják.) A dolog érdekessége, hogy a kapcsolatot a normális Windows-világgal a Microsoft operációs rendszer szintén támogatja, ezzel megteremtve a tréfásan 3W-nek nevezett közösséget: a Windows CE, a Windows 98, illetve a Windows NT közös kommunikációs és adatcsere platformját. Ugyanakkor az is beigazolódott, hogy a distributed computing a felhasználói oldalon is intelligenciát és számítási kapacitást igényel. Így csak az Intel- féle ConnectedPC elvnek van létjogosultsága, ahol a felhasználó gépe intelligens (operációs rendszerrel, memóriával és számítási képességgel ellátott) eszköz. A sokat dicsért Network Computer, azaz NC technológia erre tökéletesen alkalmatlan.
Bill Gates a konferencia záró showjában igyekezett látni és láttatni, hogy őszerinte mit tud majd az elkövetkezendő két-három évben a Windows. Nos, a legfontosabb az emberi nyelvű kommunikáció: a grafikus felületet mindenképpen ki fogja egészíteni a gép beszédértő és beszélő képessége. Hamarosan elkészül maga a termék is, igaz, egyelőre csak angol nyelvű változatban.
A hálózati telekonferenciák szükségessé teszik a kamerák mozgatását, így egyre nagyobb erők összpontosulnak a mozgásfelismerésre és azonosításra is. Ennek a vége nemcsak az lehet, hogy a kamera követi a beszélő személyt, hanem például az, hogy a gép akár a süketnémák jelbeszédét is képes lesz fordítani.
Végül, de nem utolsósorban érdemes megemlíteni a Microsoft egyik számunkra is fontos bejelentését, mely szerint a jövőben nem lesz a termékeknek nyelvi verziójuk. Ameddig az amerikai kormány úgymond olyan bürokrata és üldözési mániás a titkosítási eljárások terén, mint amilyen most, addig világverziók készülnek, amelyek csak a bennük lévő titkosítási eljárásokban különböznek egymástól. Mindegyik támogatja a másik nyelvet és a program telepítésénél lehet egy, vagy több dokumentumnyelvet, illetve parancsnyelvet választani. Hasonlóan jelentős döntése a cégnek, hogy a programnyelvek függvényeit, parancsait – a kínai és az orosz nyelvterület kivételével – többé nem forgatja át a nemzeti nyelvekre. Ez tovább segíti majd az egységes Windows-világ kialakulását, amit a jelek szerint semmi sem akadályozhat meg. A piaci részesedés magáért beszél, s valószínűleg azoknak a piaci szakértőknek lesz igazuk, akik a jövőt a WINTEL, azaz a Windows-Intel egységében képzelik el a következő öt-tíz évben.
A konferencia mindezeket az irányokat tisztán megmutatta. Most már csak az a kérdés, hogy a Netscape, a Novell, az Oracle és a többi nagyvállalat hogyan reagálnak erre a kihívásra. Annyi mindenesetre bizonyosnak tűnik, hogy kompatíbilis rendszerrel kell előrukkolniuk, ha életképességüket meg kívánják őrizni.