A hazai vállalkozásalapítás szempontjából legsikeresebbnek mondható, 1990 és 1992 közti időszakban évente 20 százalékkal nőtt az új vállalkozások száma. Az 1996-ban a társas vállalkozások körében bekövetkezett megtorpanást az idén az egyéni vállalkozások számának több mint 10 százalékos csökkenése követte. Árnyalja a képet, hogy a vállalkozások egyharmada, jóllehet bejegyeztették, valamilyen okból mégsem működik.
A ma működő közel 720 ezer vállalkozás jelentős része kereskedelemi tevékenységet folytat, s 96,6 százaléka a 10 főnél kevesebb embert foglalkoztató mikrovállalkozások csoportjába tartozik – tudtuk meg Schifner Mariannától, az ipari tárca vállalkozásfejlesztési titkárságának munkatársától. A 11-50 fős vállalkozások aránya 2,56 százalék, a középvállalatoké 0,67 százalék, míg az életképes 300 fő feletti vállalkozások részaránya alig haladja meg a 0,1 százalékot. A magyar gazdaságban ki-alakult vállalati méretszerkezet az Európai Unió déli tagországaiéhoz hasonlít leginkább. Ám a hazai mikrovállalkozások aránya hozzájuk képest is igen magas, miközben a kisvállalkozásoké elmarad az ott tapasztalhatótól. Mindennek az az oka, hogy az itt működő 10 fősnél kisebb cégek nem tudnak stabil kisvállalkozásokká fejlődni. Vállalkozásbarát feltételrendszer és a versenyképesség megteremtése nélkül pedig a jelenlegi vékonyka réteg továbbra is képtelen lesz az európai piacgazdaságokban megfigyelhető dinamizáló szerep betöltésére. Az állami támogatáspolitika súlypontját tehát – az alapítások ösztönzése helyett – a már meglévők támogatásának irányába kell eltolni.
Sok kisvállalkozó számára a tőkehiány jelenti a legnagyobb gondot. Ez ügyben egyébként a helyzet némiképp javult. A kedvezményes vállalkozói hitelek állománya 1997 márciusában már 111 milliárd forintot tett ki: csaknem kétszer annyit, mint 1993 végén. Az esetek többségében a támogatás kamatkedvezmény formájában nyilvánult meg, de a kisvállalkozók a beruházási hitelek nagy hányadát is kedvezményes konstrukció mellett vették fel. Ezek legnagyobb része – 27 százaléka – a kereskedelem területére áramlott, aminek legfőbb oka a kereskedelmi szektor 1990 óta tartó szerkezeti átalakulása, a nagy alapterületű bevásárló központok elszaporodása. Az ehhez kapcsolódó, a kis- és középvállalatok tömeges tönkremenetelét valószínűsítő félelmek azonban eddig még nem igazolódtak be.