Az ipari tárca nemrégiben felmérette a hazai környezetvédelem állapotát. A vizsgálódás fő célja az volt, hogy kiderüljön, mennyire felelnek meg a magyar viszonyok az Európai Unió (EU) elvárásainak és az ottani szabályozásnak. Az elemzés részeredményeként a vegyipar környezeti helyzetével és terhelésével kapcsolatban a szakértők megállapították: míg a szennyvízkibocsátás, a levegőszennyezés, valamint a hulladékok és veszélyes hulladékok felhalmozódása tekintetében nincsenek súlyosabb problémák, addig a felszín alatti víz- és talajszennyeződés ügye kritikusnak mondható. A hazai szabályozásról kiderült, hogy lényegében csak a veszélyes hulladékokkal kapcsolatban vannak elmaradások az EU normatíváihoz képest. Ugyanakkor már vannak olyan értékek is, amelyek szigorúbbak az uniósnál.
Az EU előírásaihoz való teljes igazodás óvatos becslések szerint is 50 milliárd forintos beruházást tenne szükségessé az ágazatban. Ez azonban csak olyan kölcsönök segítségével lenne megvalósítható, mint amilyen például a várpalota környéki környezeti rehabilitációra nyújtott japán hitelkeret.
A Magyar Nemzeti Bank és a Japán Eximbank 1994-ben írta alá azt a keretmegállapodást, amelynek alapján 10 milliárd jen hitelhez juthatnak hozzá a térség nagyvállalatai a környezeti rehabilitáció finanszírozására. A hitel futamideje 2010-ig tart. A kölcsönhöz a Központi Környezetvédelmi Alap (KKA) és a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat kamattámogatást nyújt; ennek mértéke a jegybanki alapkamat 50 százaléka. A szóba jövő hét cég közül a Nitrokémia, a Péti Nitrogénművek és a Nitroil tartozik a vegyipari ágazathoz.
A kormány más módon is segít a vegyipar öröklött környezeti problémáinak megoldásában: a garéi veszélyeshulladék-tároló felszámolásához például a kormány közvetett pénzügyi segítséget is nyújt kezességvállalásával.
A Budapesti Vegyiművek az 1968 és 1987 között gyártott tetraklór-benzol üstmaradékát rakta le hatósági engedéllyel. Most mintegy 63 ezer hordó átcsomagolását és megsemmisítését kell a privatizáció során MRP-tulajdonba került cégnek elvégeznie, ami várhatóan öt-hat évet vesz igénybe. A kormányhatározat értelmében a környezeti szennyezést a társaságnak 1998. december 31-ig kell megszüntetnie. A kabinet az ehhez szükséges 1,8 milliárd forint hitel felvételéhez kezességet vállal, további 900 millió forintot pedig a KKA ad, vissza nem térítendő támogatásként. A cég hidasi gyáregységében is környezeti kárelhárítás folyik. Itt 1971 és 1980 között 38 ezer hordónyi klórbenzolt helyeztek el átmeneti jelleggel, a végleges tároló engedélyezéséig. A Budapesti Vegyiművek e helyütt környezeti kárelhárításként lokalizációs tisztítórendszert hozott létre.