Sok hasonlóságot mutat az a két szabályrendszer, amely a tb-ellátások fedezetére szolgáló fizetési kötelezettségeket, illetve az adók megállapítását, beszedését és ellenőrzését határozza meg. Lényegében ez volt az oka annak, hogy tb-ellátásokra és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló törvény nyári megszavazásakor a parlament úgy döntött: a speciálisan nem szabályozott járulékokra az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. Így ha a járulékokkal kapcsolatban eljárásjogi probléma vetődik fel, akkor – magyarázta Kiss Lenke, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főosztályvezetője – először azt kell megnézni, hogy a járulékokról szóló fenti paragrafusgyűjtemény szabályozza-e a kérdést. Bár ez a törvény nem sok eljárási szabályt foglal magában, mégis ebben találhatók meg például a bevallások rendjére, a nyilvántartások vezetésére, a különböző bejelentési kötelezettségekre és az ellenőrzésre vonatkozó előírások. Ha a felvetődött problémával kapcsolatos eljárási szabály nem található itt, akkor az Art.-t kell alkalmazni. Mindez azt is jelenti, hogy januártól – az utóbbi jogszabály szerint – adózó alany alatt a járulékfizetésre kötelezettet is érteni kell. Ezen túlmenően az adóhatóság meghatározás érvényes lesz a társadalombiztosítási szervekre, mint ahogyan az adó fogalmába beletartoznak majd a járulékok is.
Még a szakértők számára sem könnyű megállapítani azonban, hogy egy konkrét ügyben melyik az a tb-szerv, amely adóhatóságként járhat el. Kiss Lenke ezzel összefüggésben elmondta: a munkáltatónak például három jogszabályt kell megnéznie ahhoz, hogy kiderüljön számára, ki végezhet nála ellenőrzést. Az esetek többségében alapvetően a megyei egészségbiztosítási pénztárak az igazgatási szervek, vagyis ezek járhatnak el adóhatóságként. Ugyancsak efféleként működhetnek az OEP, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) és a megyei nyugdíjigazgatóságok is. Utóbbiak például akkor, amikor jogszabályi kötelezettségüknek eleget téve ellenőrzik a járulékbevallás és -befizetés teljesítését. Igaz, e szabály alól kivétel az a mintegy 13 ezer munkáltatói társadalombiztosítási kifizetőhely, amelyeknek járulékbevallását a megyei – fővárosi – egészségbiztosítási pénztárak ellenőrzik; vagyis esetükben e szervezetek járnak el első fokú adóhatóságként.
Januártól az Art. értelmében az OEP számos esetben másodfokú adóhatóságként funkcionál. Kiss Lenke valószínűsítette, hogy mindebből sok probléma keletkezik majd, mert az OEP nincs felkészülve az új feladatra: a tárgyi és a személyi feltételei egyaránt hiányoznak. A fizetési meghagyással kirótt járulékokkal kapcsolatos határozatokat egyébként bírósági úton változatlanul meg lehet támadni, így ezekben az esetekben nem kell az OEP-nek felettes szervként eljárnia.
Mivel a hasonlóság mellett lényeges különbségek is vannak a tb-járulék és az adók között, az Art. módosításakor a tb-vel kapcsolatban néhány speciális szabályt is rögzített a parlament. Így például azt, hogy az ellenőrzéssel lezárt időszakot illetően is helye van ismételt revíziónak akkor, ha olyan újabb tényre vagy körülményre derül fény, amely az ellátási jogosultságot vagy az ellátás összegét érinti. A módosított törvény kimondja azt is, hogy a pénzügyminiszter a tb-szerveket nem ellenőrizheti, ellentétben az adóhivatallal. Járulékokkal összefüggő ügyben ugyanis nincs helye az adó feltételes megállapításának, s a magánszemély járuléktartozását nem mérsékelheti a tb-szerv, csupán a bírságot és a pótlékot csökkentheti. Az a szabály viszont már az adóra és járulékra is vonatkozik, hogy a nem magánszemélyeknek méltányosságból mérsékelhető a pótlék- és a bírságtartozásuk.
A szakemberek jelenleg is értelmezik, hogy az Art.-nek mely rendelkezéseit, s miként kell a járulékokkal kapcsolatban is alkalmazni. Többen úgy vélik: mivel a járulékokról szóló törvény tartalmazza a bejelentési és a járulékbevallási szabályokat, ilyenkor mindig azt kell alkalmazni, s az Art.-t csak mint háttérszabályt kell figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni az adatnyilvántartásra, az adatszolgáltatásra és az adótitokra vonatkozó előírások alkalmazásakor is. Ugyanakkor ez a jogszabály nem rendelkezik például a késedelmes járulékbevallásról és -befizetésről, valamint a járulékbevallás elmulasztásáról, tehát a jogkövetkezményekről. Így ezekben az esetekben januártól az Art. az irányadó. E szerint a társadalombiztosítási nyugellátást vagy az egészségbiztosítási ellátást érintő, törvényen alapuló adatszolgáltatási, bejelentési és nyilvántartási kötelezettség elmulasztása, illetve késedelmes teljesítése 10 ezertől 100 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Ugyancsak az Art. szabályai vonatkoznak a járulék megfizetésére, a megfizetés és a kiutalás időpontjára és a bizonylatok megőrzésére. Némileg kedvező változást jelent, hogy a járulékkötelezettséggel összefüggő késedelmi pótlékot januártól az Art. szerint kell megfizetni, vagyis az a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese lesz. (Naptári napra számítva ez ma 0,11 százalékot jelentene, szemben a jelenleg érvényes 0,13 százalékkal.)
A járulékbeszedő szervezeteknek az Art. főleg az ellenőrzés során ad új jogosítványokat. Így a revizorok különleges eszközöket is igénybe vehetnek: nyilatkozattételre szólíthatnak fel, átvizsgálhatják a helyszínt, nyilvántartásokat, tárgyi bizonyítási eszközöket foglalhatnak le, s egyes esetekben kérhetik a rendőrség közreműködését is.
Jövedelembecslést nem fogunk végezni – ígérte a főosztályvezető, de hozzátette: az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (Apeh) által becsléssel módosított adóalap érintheti a járulék összegét is. Éppen ezért az lenne a szerencsés, ha ilyenkor az Apeh értesítené az illetékes egészségbiztosítási szervet is. Igaz, a törvénymódosítás miatt a jövőben mindenképpen szorosabban együtt kell működnie az OEP-nek és az adóhatóságnak. Ez azonban Kiss Lenke szerint nem jelenti azt, hogy megteszik az első lépéseket a járulékok és az adók közös behajtó szervezetének kialakítására.
Rövidesen kiderül, hogy a két apparátus mennyire tud összedolgozni. A Pénzügyminisztérium nemrég adta ki azt az utasítást, amely szerint az Apehnak kell ellenőriznie a járulékbevallásokat és a befizetéseket is. (Ez valójában az egészségbiztosítási pénztárak feladata lenne, ám munkájukkal valószínűleg elégedetlen volt a pénzügyi tárca.) Az adóellenőrök tevékenysége azonban csak addig terjed, hogy feltárják a járulék-hiányt, s ennek tényét az OEP-hez továbbítsák.
Januártól módosulnak, illetve megszaporodnak a járulékfizetők feladatai is, hiszen a nyugdíjreform keretében a nyilvántartási rendszert is átalakítják. A járulékszabályok viszont – az egyéni vállalkozókat vagy a szerzői jogdíjasokat érintőek kivételével – nem lesznek teljesen újak. Ezzel szemben a nyilvántartással kapcsolatban a törvény többféle és bonyolultabb kötelezettséget ír elő, ráadásul a bejelentés szabályai is komplikáltabbak lesznek (mindezek részleteit a járulékokról szóló törvény tartalmazza). Ezen túlmenően az alanyoknak alkalmazniuk kell még az Art. új rendelkezéseit is, vagyis – ismerte el a főosztályvezető – nem lesz könnyű dolguk a foglalkoztatóknak. Helyzetükön segítendő az OEP is kiad irányelveket az Art.-hez, amelyben értelmezik a jogszabályt. Igaz, e pénztáron belül is csak a napokban áll össze az alkalmazhatósággal kapcsolatos álláspont. Az azonban már most bizonyos, hogy a szabályok gyakorlati alkalmazása során több olyan kérdés is felvetődik majd, amelyre a paragrafusok kidolgozói nem gondoltak.