Szabad kezet adott a vagyonkezelő szervezetnek a kormány az egy hónapja nyilvánosságra került Bábolna-ügyben (Figyelő, 1997/43. szám). Ennek nyomán az ÁPV Rt. – amely már tavaly október óta radikális változásokat sürget – a társaság átalakításának gyorsítására szánta el magát. A menedzsment korábban megkezdte ugyan a portfoliotisztítást, de a folyamat az idén tavasszal megakadt. A vagyonkezelő ezért a bábolnai reorganizáció alapelveinek kidolgozására külön szakértői bizottságot hozott létre. Ennek az a feladata, hogy a jövedelmezőség javítása érdekében tegye egyszerűbbé a bonyolult cégcsoport kusza, követhetetlen rendszerét.
Az ÁPV Rt. egyik alapvető reorganizációs elképzelése az, hogy a társaság váljon meg a nem nyereséges leányvállalataitól. A másik – részben már megvalósult – szerkezetátalakítási cél a “visszaintegrálás”: az elmúlt egy év alatt 8 kft. olvadt vissza az anyatársaságba. A vázolt elképzelésekkel összefüggő részletes reorganizációs csomagot és az 1998-as üzleti tervet egy hónapon belül kell kidolgoznia az új vezetésnek, s ez a grémium lesz felelős a végrehajtásért is.
Kovács Árpád, az ÁPV Rt. elnöke hangsúlyozta: nincs szó létszámcsökkentésről. A személycserék a menedzsmentben, az igazgatóságban és az felügyelőbizottságban várhatók. Kovács kifejtette: nem kívánja a jelenlegi vezetők teljes menesztését, de nem szívleli, ha a vezérigazgató azt hiszi, hogy ő maga testesíti meg a társaságot. A személycserékre azonban azért is szükség van, mert Bábolnának fel kell hagynia a piacvásárló, növekedésbe menekülő stratégiával, amelyet a vagyonkezelő szerint leginkább a jelenlegi vezérigazgató, Papócsi László szorgalmazott.
Az ÁPV Rt. a tulajdonosi ellenőrzés javítása érdekében a jövőben vezérigazgatói szinten képviselteti magát a cégben, s továbbra sem vonja össze az elnöki és a vezérigazgatói posztot. Sőt, az alapszabály módosításakor fontos szempont lesz, hogy szűkítsék utóbbi hatáskörét. Jelenleg ugyanis a félmilliárd forint alatti összeget érintő döntésekhez a vezérigazgatónak nem kell kikérnie az igazgatóság beleegyezését.
A közgyűlést követően az igazgatóságban minden bizonnyal helyet kap a bábolnai hitelállomány csaknem egészét jegyző három hitelintézet: a CIB, a Raiffeisen Unicbank és a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. A bankok – igazgatói tagságuk révén – bele akarnak szólni a reorganizáció alakításába és végrehajtásába is.
Jóllehet, Bábolnának az ÁPV Rt. elnöke szerint nincsenek napi finanszírozási nehézségei, a cégnek mégis komoly pénzügyi problémái lehetnek. A bajok fő forrása vitathatatlanul a forgóeszközhiány miatt felvett 13 milliárd forintos, zömmel rövid lejáratú hitel. Ezzel kapcsolatban az ÁPV Rt. felrója a bábolnai vezérkarnak, hogy a kölcsönökből például luxusautókat vásároltak, illetve 100 millió forintot költöttek egy étteremre.
Egyelőre nem tudni, hogy mindez mennyire érinti hátrányosan a társaság jövőre tervezett, tőkebevonással történő privatizációját. Most mindenesetre úgy tűnik, hogy az IFC és az EBRD helyett – legalább is átmenetileg – hazai forrásokból kell rendezni a cégcsoport pénzügyeit. Ennek folyamán azonban meghatározó az az ÁPV Rt.-s szándék, hogy ezután egyetlen fillérnyi költségvetési pénz sem juttatnak Bábolnának feleslegesen. Ez persze nem zárja ki, hogy végül is állami pénzből segítik ki a céget. Mivel azonban egyelőre a finanszírozó magánbankokkal közösen akarják megoldani a nehézségeket, a korábban fontolgatott állami tőkeemelés még nincs napirenden.