Nem mondhatni, hogy az Inter-Európa Bank (IEB) Rt. történetének legsikeresebb háromnegyed évét zárta volna idén szeptemberben. Az áprilisi közgyűlésen elhatározott bónuszrészvény-kibocsátás (az alaptőke megemelése az eredménytartalék terhére) cégbírósági bejegyzése szeptember 16-ig váratott magára. Így a részvényeseknek ellenérték nélkül juttatott papírokkal csak október elején kezdődhetett meg a tőzsdei kereskedés. (A bónuspapírok kibocsátása régi kisrészvényesi óhajt igyekezett kielégíteni: nevezetesen azt, hogy ők is nagyobb arányban részesedjenek a bank eredményeiből. Az adószabályok változása miatt azonban áprilisban már nem övezte osztatlan lelkesedés körükben a korábban általuk javasolt megoldást.) A késésnél is nagyobb baj azonban, hogy emiatt nem kerülhetett sor az ugyancsak a tavaszi közgyűlésen kilátásba helyezett “valódi” – névértéken 1,4 milliárd forintos, az akkori várakozások szerint a bank számára mintegy 3 milliárd forintnyi friss tőkét hozó – részvénykibocsátásra. A hitelintézettől származó információink szerint az emisszió ügye jelenleg is az igazgatóság napirendjén szerepel. A mostani tőkepiaci helyzet azonban nyilvánvalóan kevéssé alkalmas egy ilyen tranzakció lebonyolítására.
Az IEB konszolidált adózás előtti eredménye a harmadik negyedév végén 1,8 milliárd forint volt; ez megközelíti az éves nyereségterv időarányos részét. A bank nettó kamatjövedelme 2,65 milliárd forintot ért el, ami némileg elmarad a várakozásoktól. Az okok az általános kamatcsökkenésben és a továbbra is éles bankpiaci konkurenciaharcban keresendők, amelyre – hívják fel a figyelmet független elemzők – az IEB mindmáig nem találta meg az ellenszert. A pénzügyi szolgáltatások (főként a számlavezetésnek és a nemzetközi fizetési forgalom lebonyolításának köszönhetően) azért így is 1,6 milliárd forintos nettó eredménnyel zártak; a bank értékpapírcége 140 milliót hozott a konyhára. Az éven túli hitelek iránti kereslet több mint 50 százalékkal nőtt, miközben 17 százalékkal bővült az ügyfelektől származó források állománya is. Az IEB tehát – jelenlegi szerény tőzsdei árfolyama ellenére – a tőle megszokott színvonalon teljesít. Kérdéses azonban, hogy a pótlólagos tőkebevonástól egyelőre elesett hitelintézet hosszú távon mire lesz képes.