NEMZETKÖZI TŐKEPIACOK – A nyugtalanság nyomasztó napjai

Továbbra is nyugtalanság jellemzi a nemzetközi részvénypiacokat. A tőzsdeindexek hektikus ingadozása arra utal, hogy a korábbi időszakkal ellentétben erősen megoszlik a befektetők véleménye a jövőt illetően. Amíg a devizapiacokon a dollár márkaárfolyama hű vazallusként követi az amerikai Dow Jones indexet, addig az angol jegybank meglepetésszerű negyedszázalékos alapkamat-emelése a font szárnyalását eredményezte.

Rendkívül mozgalmas hetet zártak a devizapiacok szereplői. Az elmúlt napok alaphangulatát a folyamatosan gyengülő dollár határozta meg. Amíg a hét elején 1,74 fölött ingadozott e zöldhasú márkaárfolyama, addig pénteken már 1,70 alá csúszott a jegyzése. Ekkor ugyan a profitrealizálási hullám – azaz a korábban márkát dollárral szemben eladók pozícióinak zárása – átmenetileg 1,71 fölé tornászta fel a keresztárfolyamot, ám e hét keddjén ismét 1,70 környékén jegyezték az amerikai devizát a némettel szemben.

A dollár árfolyamára leginkább a részvénypiaci, azon belül is főként a New York-i Wall Street árai hatottak. Mivel nemcsak a tengerentúlon, hanem világszerte számos más piacon dollárban tartják nyilván a részvények árfolyamait, a külföldi befektetők eladásai esetén a zöldhasú jegyzését is megviseli a kiindulási devizára való átváltás. A részvényektől esetleg máskülönben elzárkózó devizapiaci szereplők ezt felismerve úgymond szamárvezetőnek használták az utóbbi napokban a New York-i tőzsdeindex alakulását, s ennek alapján spekulálgathattak sikerrel a dollár ellen, vagy éppen mellette. Ez egyben azt is eredményezte, hogy az amerikai részvénypiac nyitvatartása idején napon belül is együtt ingadozott a dollár márkaárfolyama és a Dow Jones index.

Ennek ellenére az amerikai befektetési alapok kezelőinek többsége – hírügynökségeknek nyilatkozva – nem tartja krízisnek az utóbbi hetekben kialakult részvénypiaci helyzetet. Véleményük szerint a szerencséseknek lehetősége volt időben kiszállni a részvényeikből. Csupán kellő időzítés kérdése, hogy elcsípjék az árfolyamok stabilan felfelé araszolgatásának kezdetét. Az alapok többsége pedig fokozatosan egyre nagyobb pénzeket különít el erre az időszakra, hogy a korrekció lezártát követően némiképp enyhíthesse az olcsó részvények vételével időközben már tetemesre duzzadt veszteségeit.

A részvényekből kimenekített tőke két héttel ezelőtt még előszeretettel landolt svájci frankba, illetve angol fontba – attól a meggyőződéstől vezetve, hogy ezeket a fizetőeszközöket érinti legkevésbé a részvénypiaci sokk, illetve az európai pénzügyi unió (EMU) körüli bizonytalanság. A frank és a font szárnyalása láttán viszont az elmúlt napokban egyre többen választották a márkakötvényeket, arra számítva, hogy a részvénypiacok megnyugvásáig – s a dollár új erőre kapásáig – a kamatokon kívül még árfolyamnyereségre is szert tehetnek. Ez viszont újabb lendületet adott a német fizetőeszköz erősödésének.

Az angol mellett múlt csütörtökön ülésezett a német jegybank vezetősége is, ám ott – a várakozásoknak megfelelően – változatlanul 3,3 százalékos szinten hagyták az illetékesek az irányadó repokamatokat.

Néhány hónapja még az EMU-ba való mielőbbi belépés – és az ezzel együtt járó, 4 százalék alatti fontkamatok – álltak a befektetők találgatásainak fókuszában, ami minden elképzelést felülmúló árfolyamrobbanást eredményezett az angol részvénypiacon. A hivatalos személyiségek sorozatos cáfolatai végül is lehűtötték a pénz- és tőkepiaci szereplők kedélyeit. Így – a foglalkoztatási és inflációs adatok tükrében – ismételten a túlfűtött gazdaság rémképe jelent meg a befektetők szeme előtt. Ezért nem is a brit kamatemelés ténye, hanem sokkal inkább időzítése keltett meglepetést az érintettek körében, mivel várakozásaik szerint e lépés az év vége felé lett volna esedékes. A fontkamatok megemelése (7,00 százalékról 7,25 százalékra) viszont érthetően fontvásárlási lázzal járt együtt. Az angol fizetőeszköz árfolyama múlt csütörtökön átlépte az 1,69-et a dollárral szemben. A zöldhasú e hét elején tapasztalható, az európai valutákkal szembeni további gyengülése pedig 1,70 fölötti fontárfolyam kialakulásához vezetett.

Egy nappal az említett kamatemelést követően tették közzé az Egyesült Államokban a legfrissebb foglalkoztatási adatokat. A mindössze 4,7 százalékos munkanélküliség 24 éves minimumot jelent. Annak ellenére, hogy ez idő tájt még nincs inflációs veszély Amerikában, a pénz- és tőkepiacok szereplői jobban örültek volna valamivel magasabb mutatónak. November 12-én ülésezik az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) nyíltpiaci bizottsága. A várakozások szerint a Fed elnöksége most még változatlanul hagyja a dollár irányadó kamatait. A túlontúl kedvező foglalkoztatási adatok nyomán viszont előbb utóbb az ár-bérspirál beindulására, ezen keresztül pedig az infláció felgyorsulására lehet számítani.