HÁROMNEGYEDÉVES GYORSJELENTÉSEK – Tőzsdei váróterem

Törvényi kötelezettségüknek megfelelően a napokban hozzák nyilvánosságra háromnegyedéves gyorsjelentésüket a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett cégek. A magyar piaci szereplők többsége igen optimistán ítéli meg a társaságok helyzetét. Kérdés, hogy a várhatóan pozitív eredmények milyen mértékben épülnek be a részvényárfolyamokba, illetve a nem éppen kedvező nemzetközi befektetési klíma mennyire torzítja majd az alapvetően kedvező képet.

Nem alaptalan a részvénypiaci szereplők manapság megfigyelhető optimizmusa. Az idei, becslések szerint 4 százalékos gazdasági növekedés, illetve a 15 százalék körüli exportbővülés jó hatással van a vállalatok többségének nyereségkilátásaira. A gazdasági növekedés motorja jelenleg a kivitel, az eredményjavulás tehát az exportra termelő vállalatoknál (mint például a Richternél) a leglátványosabb. Ezzel együtt a leggyorsabb fejlődést jelenleg a gépipari ágazat mutatja. Ennek kiaknázási lehetősége azonban ma még korlátozott, minekutána az ágazat súlya – az eleddig egyedüliként bevezetett Mezőgép révén – rendkívül alacsony a tőzsdén.

A bankok ugyancsak a fellendülés lehetséges nyertesei közé tartoznak, mivel növekedésnek indultak a vállalatok hiteligényei. A csökkenő kamatok hatására – a “drága” részvénykibocsátás helyett – egyre több tőzsdei vállalat (köztük mindenekelőtt a Mol) próbál forrást szerezni kölcsönfelvételből és kötvénykibocsátásból. A hitelkereslet bővülése kedvezően érinti az OTP Bankot is, amelynek forrásköltsége – a legnagyobb lakossági hitelintézet lévén – versenytársainál jóval alacsonyabb, ezáltal kamatmarzsának fenntartását sem fenyegeti veszély.

Szintén alapvetően a belföldi gazdasági növekedés határozza meg a – tőzsdére ugyan csak november 14-től bekerülő, ám annak rögvest meghatározó papírjává váló – Matáv eredményességét. A telefontársaság a tőzsde kapitalizációját mintegy 50 százalékkal emeli majd, így részvénye a legtöbb külföldi befektető számára könnyen a magyar gazdaságot egyedül reprezentáló papírrá válhat.

A beruházások növekedése természetesen a belföldi alapanyagok és építőipari kiegészítők gyártóinak (TVK, Graboplast) eredményét is kedvezően befolyásolja. A vegyipari cégek megítélése a csoporton belül azonban nem teljesen egyértelmű, amit az ágazat erőteljes ciklikussága indokol. A két meghatározó vállalat – a TVK és a BorsodChem – például általában ellentétesen reagál a vegyipari ciklusokra. A TVK által előállított etilén ugyanis a BorsodChem számára az egyik fő alapanyag; ennek az utóbbi időszakban magas ára természetesen a TVK eredményét befolyásolta pozitívan. Ez elvileg azt is jelentheti, hogy a mostanában a ciklus alján lévő BorsodChem részvényeit érdemes inkább vásárolni.

Mivel a lakossági fogyasztás várhatóan csak jövőre indul növekedésnek, a magánszemélyekkel közvetlen kapcsolatban álló vállalatoknál (Fotex, Pick) idén még nem várható igazán látványos eredményjavulás. A jövőbeni teljesítményt tekintve azonban már most is vonzó lehetőséget nyújthatnak ezek a papírok.

A BÉT-en jelentős szerepet játszó gyógyszeripari ágazat talán az egyetlen, amelyre a gazdasági növekedés nincs egyértelműen pozitív hatással. Sőt: a társadalombiztosítási szigorítások, a külföldi gyártók tevékenysége által is növelt konkurenciaharc miatt piaci részesedésük összességében csökken. Nagyrészt ez okozta az Egis-részvények utóbbi hónapokban tapasztalt lassúbb növekedési ütemét. Ezzel szemben a külföldre, elsősorban Oroszországra koncentráló, s ott nagy sikereket elérő Richter látványos eredmény- és árfolyam-növekedést ért el. Kérdés, hogy a kiváló helyismeret milyen hosszú ideig elegendő utóbbi cég vezető pozíciójának fenntartására. Az orosz gazdaság stabilizálódásával párhuzamosan ugyanis várhatóan a tőkeerős nyugati nagyvállalatok jelenléte is megerősödik a térségben.

A BÉT jelenleg talán leginkább meghatározó társasága a Mol. Az olajipari óriás részvényei iránt megmutatkozó kereslet alapvetően két tényező eredője. Az egyik, hogy – a folyamatos központi árkiigazításoknak köszönhetően – a társaság földgázüzletága idén már nullszaldós, jövőre pedig várhatóan nyereséges lesz (a tavalyi több milliárd forintos veszteséggel szemben). A másik fontos esemény lehet a Mol szempontjából, ha Oroszországot felveszik a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO), ami az importra (így a földgázra és kőolajra is) kivetett 5 százalékos statisztikai illeték eltörlését vonná maga után. A becslések szerint ez utóbbi intézkedés hatására a Mol adózás előtti eredménye 15 milliárd forinttal gyarapodhat.

Mindezek ellenére a budapesti részvényárfolyamok rövid távú mozgása korántsem egyértelmű. Sok hazai piaci szereplő még most – az immár több hete tartó nemzetközi “felfordulást” követően – sem akar tudomást venni arról, hogy a megromlott nemzetközi befektetési klíma a kiváló eredmények ellenére is visszavetheti a részvényárakat. Mivel a magyar papírok többsége külföldi befektetők kezében van, a külföldi piacok eseményei nagymértékben befolyásolják a tőzsdét.

További probléma lehet, ha az igen optimista várakozásoknak a vállalatok nem tudnak megfelelni. Amúgy a számítottnak megfelelő eredmények elvileg semmilyen áremelkedést nem gerjesztenek, sőt: a rövid távú spekulánsok csalódottsága miatt még áresés is elképzelhető. Ez a tendencia volt megfigyelhető például a TVK-részvények árfolyamában, mely a 60 százalékos – szokásosnak semmiképp nem nevezhető – háromnegyedéves eredményjavulás múlt heti nyilvánosságra kerülését követően e hét elejéig 12 százalékkal zuhant, miközben a BUX “csak” 4 százalékot veszített értékéből.