CSÚCSON A KÁRPÓTLÁSI JEGY – Felhajtóerőmű

Átlépve a névértéket, 1992 decemberi bevezetése óta soha nem látott magasságokba ért a kárpótlási jegy árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén. A jegy szárnyalásának oka részben a Budapesti Elektromos Művek Rt. (Elmű) részvényeinek november végén induló kárpótlásijegyes csereakciója.

Értesüléseink szerint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. közel 2 milliárd forint névértékű Elmű-pakettet kínál fel kárpótlási jegyekért cserébe, egyet-egyért cserearány mellett, elsősorban kül- és belföldi alanyi kárpótoltaknak, önkormányzatoknak, szövetkezeteknek és kárpótlásijegy-hasznosítóknak. A részvények elosztásánál előnyt élvező csoportok kezében azonban viszonylag kevés jegy maradt mára, így a tőzsdén vásárolt jegyekkel jegyző befektetők számára is jó eséllyel juthat a papírokból. Piaci megfigyelők szerint nagyrészt ez a várakozás áll a kárpótlási jegyek elmúlt napokban végbement tőzsdei szárnyalása mögött: a befektetők már az Elmű-cserére vásárolnak. Az alkalmazandó cserearányból adódó, névérték körüli Elmű-ár – amit magánszemélyek esetében mintegy 15 százalékponttal emel meg a jegyek beváltásából keletkező adófizetési kötelezettség – még a mostani áreséssel tarkított részvénypiacon is vonzó befektetésnek számít. Különösen akkor, ha azt is figyelembe vesszük, hogy egy hónapja még a tőzsdén kívüli piacon a fővárosi áramszolgáltató társaság részvényei 150 százalékos árfolyamon forogtak, de a csere hírére csökkenő Elmű-ár még ma is 130 százalék körül mozog.

Az elkövetkező hónapokban egyébként a kárpótlási jegyek árfolyamát – egy-egy nagyobb jegymennyiséget felszívó privatizációs tender mellett – döntően az újabb áramszolgáltatói részvénycserék árazása határozhatja meg. Amennyiben az ÁPV Rt. a mostanihoz hasonlóan kedvező cserearányt (a soron lévő Émász esetében például egy jegyért két részvényt) állapít meg a későbbiekben is, akkor a tőzsdén tartósan magas maradhat a jegyárfolyam.

Címkék: Hetilap: Röviden