Üdvözölték a Kijevben vizsgálódó szakértők azt a törvénytervezetet, amely 5 ezerről 3 ezerre csökkentené a privatizációs tilalom alá eső vállalatok számát. Az IMF illetékesei a privatizáció kiszélesítésén kívül azonban hangsúlyozták a gazdasági dereguláció, az adminisztratív reform és a bankszektor átszervezésének szükségességét is.
A küldöttség – amely október 30-án fejezte be munkáját – a folyósítandó készenléti hitel feltételeinek teljesülését vizsgálta. Az augusztusban jóváhagyott, egy évre szóló, 542 millió dolláros kölcsönből Kijev csak az első 49 milliós részletet kapta meg. Az IMF a második csomag folyósítását nem engedélyezte, mert az utolsó nyári hónapban a költségvetési hiány meghaladta a tervezettet. Az ukrán pénzügyi vezetés azt akarta elérni, hogy az IMF járuljon hozzá a büdzséhiány legalább félmilliárd hrivnyás növeléséhez, az elmaradt bérkifizetések rendezése érdekében.
Ukrajna egyébként a napokban első ízben kapott nemzetközi hitelminősítést. A Nippon Investor Services BB+ besorolásával az ország hozzáfoghat régóta tervezett külföldi államadósságkötvény-kibocsátási terveinek megvalósításához. Még az idén 250-500 millió dollár értékben kívánnak elhelyezni állampapírokat Ázsiában; az összeg nagysága – közölte Szerhij Tihipko gazdasági reformokért felelős miniszterelnök-helyettes – annak függvénye, hogy mekkora szükség lesz külső finanszírozási eszközök igénybevételére a költségvetési hiány fedezéséhez. Viktor Juscsenko ukrán jegybankelnök szerint az államadósság-kötvények ázsiai debütálása kedvező hatással lesz az eurokötvények későbbi piacra dobására. Juscsenko egyben közölte: országa 500 millió dollárnyi kötvényt kíván elhelyezni Európában.
A külföldi működőtőke-befektetések viszont nem a legkedvezőbben alakulnak Ukrajnában. Az év első kilenc hónapjában a tavalyi első félévi szintet sem érte el a beáramlott tőke mennyisége. (1996-ban összesen 712,7 millió dollár tőke érkezett, idén szeptember végéig csupán 328,3 milliónyi.) Hatéves függetlensége alatt egyébként az ország eddig 1,75 milliárd dollárnyi közvetlen tőkebefektetést könyvelhetett el; a nemzetközi pénzügyi szervezetek ugyanezen időszakban 2,45 milliárd dollár kölcsönt adtak.
Sevcsuk gazdasági miniszter szerint a gazdasági reformokhoz sürgősen szükség volna 20 milliárd dollárra, az átalakulás hosszabb távon pedig legalább 40 milliárd dollár tőkét igényelne. (Nyugati értékelések szerint összesen 52 milliárd dollárnyi külső segítség kellene ahhoz, hogy a gazdaságot tényleg stabilizálni lehessen.)
Az IMF-szakértők a makrogazdasági eredményekről, az infláció visszaszorításáról, a fizetőeszköz stabilizációjáról kedvezően nyilatkoztak. Még ottlétük alatt döntés született arról, hogy a hrivnyát jövőre leértékelik (1998 első félévére a dollárhoz viszonyított árfolyam 1,75-1,95 között mozoghat, a jelenlegi 1,70-1,90 hrivnya helyett). A nemzeti valuta védelmében a jegybank a napokban 16 százalékról 17-re emelte az irányadó kamatlábat, ezzel próbálva megnyerni a külföldi befektetők utóbbi időben egyre inkább megingó bizalmát. Az IMF küldöttséget a jelek szerint mégsem sikerült meggyőzni: távozóban az illetékesek úgy nyilatkoztak, hogy az ukrán kormány túllépte a költségvetési hiány azon határértékét, amelyet a hitelfolyósítás alapfeltételéül szabtak.