Gondosan titkolja jövő évi fejlesztési terveit a Matáv. Valószínűleg nem véletlenül, hiszen a cég vezetőinek nyilatkozata szerint 1998-ban – minden eddiginél agresszívebb marketingmunkával – az ideinél is nagyobb árbevételre számítanak. Azt persze, hogy mekkora az 1997-ben várható árbevétel, szintén nem lehet tudni. Ám ha a tavalyi és az idei első féléves 92,04, illetve 120,60 milliárd forintos – természetesen még nem auditált – adatokat összevetjük, viszonylag jól érzékelhető a fejlődés üteme. Michael LeBeau, a termékmenedzsment ágazati igazgatója nemrégiben arról nyilatkozott, hogy az ideihez képest 10 százalékkal több telefont kapcsolnak be jövőre – ez hozza tehát a pluszjövedelem egy részét. A másikat az igazgató az előfizetői célcsoportok számára készített termékcsomagok eladásától várja.
Az idősebbek közül sokakban még az él, hogy a Magyar Posta működteti a nemzeti távközlést. Holott a két tevékenység már 1990-ben különvált egymástól, s ennek következtében 1991 végén megalakult a Magyar Távközlési Rt. Az ország harmadik legnagyobb – mintegy 16 ezer embernek kenyeret adó – vállalata ma 2,3 millió vonalat működtet az országban. Kizárólagos szolgáltatói jogokkal rendelkezik 2001 végéig a belföldi távhívó és a nemzetközi közcélú távbeszélő szolgáltatásban. A közcélú vezetékes telefóniában 31 helyi koncessziós területen érdekelt; 5 helyen 2002 májusáig kizárólagos joggal végzi munkáját. Az ország lakosságának háromnegyede, földrajzi területének 70 százaléka tartozik a társasághoz. A Westel-cégekben (450 és 900 GSM) a Matáv szintén érdekeltséget szerzett, holdudvarában több mint 40 leányvállalat dolgozik.
A Matávot két ütemben – 1993 és 1995 végén, 30, illetve 37 százalék erejéig – privatizálták. Az Ameritech és a Deutsche Telekom alkotta MagyarCom összesen 1 milliárd 727 millió dollárt fizetett a meghatározó, 67 százalékos többségi tulajdonért.
Az 1994-1996 közötti időszakban a vezetékes távközlési hálózatépítésre 171 milliárd forintot költöttek a cégnél. (Fejlesztő beruházásaik teljes értéke elérte a 270 milliárdot.) A jövő év végéig még adómentes – utána viszont további öt évig lényegében 7,2 százalékos adókulccsal terhelt – nyereséget a különféle szolgáltatások választékának bővítésére és színvonalának emelésére, fejlesztésre fordítják majd.
A privatizáció időszaka alatt a 100 lakosra jutó telefonvonalak száma 16-ról 30-ra nőtt (Budapesten viszont már a 40-et is meghaladja), a telefonközpontok digitalizáltsága pedig 32,5 százalékról csaknem 67 százalékra emelkedett. Az 1993 végén még 772 ezres várólista mára teljesen eltűnt, kínálati piac alakult ki; ma már legfeljebb néhány hónapot kell várni a telefonállomások bekapcsolására (Budapest kerületei közül akad olyan is, ahol napokon belül készülékhez lehet jutni). Az üzleti vonalak bekapcsolási díjának nemrégiben végrehajtott drasztikus csökkentésével lassacskán eltűnik a különbség a lakossági és a professzionális fogyasztók között. Jelenleg 340 ezer üzleti vonalat tartanak nyilván.
A Matáv második privatizációs fordulóját egyébként sokan elhamarkodottnak ítélték, hiszen azt a külföldi konzorcium valós piaci megmérettetése nélkül hajtották végre – mégpedig az 1996-ra tervezett tőzsdére vitel helyett. A döntés mögött nem kevesen a költségvetési bevételi érdekek érvényesülését látták.
Ma már végül is mindegy – illetve azt lehet mondani, soha rosszabb választást. Ron Sommer, a Deutsche Telekom elnöke ittjártakor kijelentette: célunk a magyar távközlési infrastruktúra kiépítésének folytatása, valamint az, hogy a Matáv Rt. Közép- és Kelet-Európa vezető távközlési szolgáltatójává váljék.
Ezt az óhajt mára kezdik is valóra váltani a külföldi tulajdonosok. A cég az elmúlt években kiépítette az országos optikai gerinchálózatot, amely a magyarországi helyközi és a nemzetközi távközlési forgalom lebonyolításához is korszerű, digitális átviteli utakat kínál. A nagysebességű összeköttetés valamennyi szomszédos országgal kiépült. A nemzetközi tranzitforgalom lebonyolításában szintén jelentős szerepet játszik Magyarország: térségünkön áthalad az a nemzetközi tranzitútvonal, amely összeköti az Atlanti-óceánt és a Balkánt, az Adriai- és a Balti-tenger térségét, illetve a La Manche-csatornát és Kelet-Európát.
REGŐS ZSUZSA