A bevételek kalkulációjának kritikus pontja a néhány tételben rejlő bizonytalanság: így az eredményesebb adóbeszedésből eredő közel 10 milliárd forintos pluszbevétel, valamint a jövedéki adó beszedési hatékonyságának javulásából fakadó többletpénz. Ezekkel az észrevételekkel László Csaba, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára is egyetértett.
A kiadások tervezete ezzel szemben a számvevők értékelése alapján több problémát is felvet. Vitatható például, hogy a növekvő kiadások finanszírozását – a központi támogatásokon túl – létszámleépítésekből és a saját bevételek bővüléséből kívánják megoldani. Komolyabb polémia két területen: az állam kezességvállalásában és a hiány finanszírozásában alakult ki. Az ÁSZ felszólította a kormányt, hogy csatolja a büdzsétervezethez az egyes kezességvállalási esetek teljesítésének módját és dátumát. László Csaba erre reagálva elmondta: ezen információk kiadása üzleti titkokat sértene, hitelrontáshoz vezetne, valamint “önbeteljesítő jóslattá” válna – azaz az egyes vállalatok nem törekednének hiteleik teljesítésére, hanem az állam segítségére számítanának. Az ÁSZ felvetette, hogy a költségvetési hiány pótlásának forrása a tervezetben nincs megjelölve. A helyettes államtitkár válasza: ez a pénzpiac alakulásának függvényében történik majd, s az állampapírok várható piaci helyzetét nehéz lenne ma megjósolni.
A számvevők kifogásolták: túlzottan megemelnék a központi tartalékokat, jóllehet a pénzügyi tárca szerint ez megfelel a törvényben előírt mértéknek (bár annak inkább a felső határához közelít). Végül az ÁSZ megjegyezte: a Belügyminisztériumnak szánt keret nem tartalmaz fedezetet a jogszabályok által előírt feladatokra.