Míg 1996 végén még 102 felügyeleti engedéllyel rendelkező brókercéget regisztráltak, addig 1997 első félévének értékpapír-forgalmáról már csak 80 cég küldött jelentést, s ezek közül is féltucatnyian üresen hagyták a forgalomról szóló rubrikát. A piaci átrendeződés során több cég adta vissza engedélyét, emellett sor került összevonásokra (egy esetben felvásárlásra), egy cég működési engedélyét pedig a felügyelet vonta vissza.
Ezen változásokból az ügyfelek szinte semmit sem érzékelhettek, lévén, hogy a hangos botrányoktól mentesen távozó cégek rendben el tudtak számolni partnereikkel. Pedig közülük három (Vektor Bróker, Co-Nexus Értékház, Csiky Partners) egyáltalán nem önszántából hagyott fel tevékenységével. De nem létezik már a WVM-kötvénykibocsátásban forgalmazói szerepet játszó MHB Talentum brókerház sem, mely a volt anyabank, a Magyar Hitel Bank privatizációja okán ma már az új tulajdonos ABN Amro Bank brókercégét (az ABN Amro Hoare Govettet) erősíti. A közeljövőben hasonló okokból – nevezetesen amiatt, mert a Mezőbankot megvásárolta az osztrák Die Erste Bank- GiroCredit páros – a GiroCredit nagy valószínűséggel összeolvad majd a Mezőbank brókercégével.
A piacon idén megtörtént az első brókerház-felvásárlás is: a Bankár Csoport értékpapír-kereskedő cége a közepes méretű Góg Értékpapír Rt.-t kebelezte be. S ezzel még valószínűleg nem ért véget az idei összeolvadások, illetve felvásárlások sora.
Az új épt egyértelműen előnyben részesíti a Budapesti Értéktőzsdét (BÉT). Ez a preferencia abban is megnyilvánul, hogy az év eddigi részében már öt brókercég nyert felvételt a tőzsdetagok közé, s további három cég neve szerepel a várólistán. A már “bejutottak” közül kettő (a Rabobank Befektetési Rt., illetve a részben Commerzbank-tulajdonban lévő Wood & Company) idei alapítású, nemzetközi banki hátterű vállalkozás, a másik három (Cashline Bróker Rt., Bankár-B Rt., Diana Investment Rt.) viszont független brókercég, amelyek eleddig elsősorban a tőzsdén kívüli piacon (OTC) tevékenykedtek.
A brókerekkel ellentétben a kibocsátók eddig nem törték össze magukat, hogy a BÉT-re kerüljenek. Idén a komolyabb OTC-múltra visszatekintő vállalatok közül várhatóan csak a Matáv és a Kereskedelmi és Hitelbank papírjai jutnak be a hivatalos parkettre. Az viszont mindenképpen pozitív fejlemény, hogy 1997-ben egy új ágazat, a gépipar képviselői jelentek meg a tőzsdén: a Mezőgép és a NABI után minden bizonnyal novemberben a Rába is csatlakozik a tőzsdei cégek csapatához.
A piac biztonságát és ellenőrizhetőségét szándékszik növelni az a törvényi passzus, melynek értelmében januártól csak a már egy teljes üzleti évet maguk mögött tudó cégek bocsáthatnak ki nyilvánosan értékpapírokat. Ugyanezt a célt szolgálja, hogy a kötvénykibocsátásoknál a jegyezhető mennyiség nem haladhatja meg a saját tőke nagyságát. Az utóbbi szabály miatt e formában idén szinte kizárólag nagyobb társaságok (mint a Pannon GSM, az Elmű és a Mol) gyűjtöttek forrásokat.
Szintén a kisbefektetők érdekében került a törvénybe a Befektetővédelmi Alap (Beva) alapításának kötelezettsége, amely idén július 1-jétől védi az egymillió forintot meg nem haladó kisbefektetői követeléseket a befektetési szolgáltató esetleges nemfizetésével szemben. Az más kérdés, hogy egy ilyen típusú alap szükségességét többen is megkérdőjelezik, mondván: a BÉT megnyitása óta eltelt több mint hét – néha “vadkeleti” állapotoktól sem mentes – évben egyetlenegyszer sem kellett volna egy ilyen alap eszközeihez hozzányúlni.
Az eddigi egyetlen brókerbukásnál (melyben a Fővárosi Bíróságon a napokban a csődbűntett vádja alól ugyan felmentett, ám sikkasztásért és magánokirat-hamisításért elítélt Lupis József cége állt fejre) a kisbefektetők maradéktalanul megkapták járandóságukat. Ugyanakkor a nagybefektetők legkisebbike is legalább 23 millió forintot követel a cégtől, így ha már létezett volna a Beva, az általa maximálisan fizetett egymillió forint ügyfelenként nevetségesen kevés lett volna a ki nem elégített nagyobb befektetők számára. Ráadásul idén januártól a befektetési szolgáltatók kötelesek az ügyfelek pénzeszközeit és értékpapírjait a saját eszközeiktől elkülönített számlán tartani. Tehát brókercsőd esetén az ügyfélkövetelés ki nem fizetése ezen törvényi szabályt is megsérti, s az már sikkasztásnak minősül.