A közvélemény viszonylag keveset tud a BÁT titkárságának munkájáról, s így személy szerint Önről is. Mikor került az árutőzsdére, melyek a jelenlegi feladatai és azokkal ki bízta meg?
– Még az Árutőzsde Kft. időszakában, 1993-ban kerültem ide, tőzsdejogászként. Ezt követően, 1994-ben, az immár törvényi szabályozás alapján megalakított BÁT titkárságának lettem a vezetője. A tőzsde idén tavasszal megtartott tisztújító közgyűlése a tőzsdetanács tagjai közé választott, majd a tanács három évre ismét engem bízott meg az ügyvezető igazgatói feladatok ellátásával. Egyébként nem véletlen, hogy a nyilvánosságban viszonylag keveset szerepelünk: a mi dolgunk alapvetően előkészítő és háttérmunka jellegű. Mi ügyelünk a tőzsde zavartalan működésére, de az operatív döntéseket a tőzsdetanács és a szekciók hozzák.
Hogyan épül fel tulajdonképpen a BÁT?
– A BÁT-nak, mint minden tőzsdének, van közgyűlése, tanácsa (mely egy vállalat igazgatótanácsának felel meg) és egy titkársága, mely végrehajtja az előző kettő által meghozott döntéseket. A BÁT sajátossága viszont, hogy a tőzsdét alkotó hús-, gabona- és pénz-ügyi szekciók meglehetősen nagy önállósággal és széles körű döntési jogosítványokkal rendelkeznek, így a napi működésben ezek szerepe is rendkívül jelentős. Ezenkívül a tőzsdén létezik négy szakmai bizottság: a szabályzati, az etikai, az ügyviteli és a kereskedelem-fejlesztési; az utóbbi szerepét jelenleg a szabályzati bizottság látja el.
A titkárság mennyire aktívan vesz részt ezek munkájában?
– Az etikai bizottságnak magam is tagja vagyok, és szoros munkakapcsolatban állok a szabályzati bizottsággal is. Az ügyviteli bizottság ad-hoc jelleggel működik: a felmerülő problémákkal foglalkozik, állásfoglalásai megelőzik a tőzsdei választott bíróság eljárásait. Munkájához a jogi hátteret mi adjuk, s büszke vagyok rá, hogy a választott bíróság még egyetlen alkalommal sem döntött az ügyviteli bizottság állásfoglalásával ellentétesen.
Mekkora létszámú a titkárság? Tervezik-e a szervezet bővítését?
– Húsz fővel dolgozunk, ebből kereskedési időben hat-hét kolléga a tőzsdeteremben van, ketten vagyunk jogászok, és van egy jól működő marketing osztályunk is. A BÁT szoros költséggazdálkodása miatt nem számítok nagyarányú létszámnövekedésre. Jövőre legfeljebb két-három munkatárssal gyarapodhatunk, ami persze nem kevés egy ilyen kis szervezet esetében.
Ön a titkárság vezetőjeként élte meg az elmúlt három évet a BÁT-on. Hogyan látja ezt az időszakot?
– Az 1994 májusában – hatpárti egyetértéssel, ellenszavazat nélkül – meghozott árutőzsdetörvény, és az ugyanabban az évben létrehozott önálló elszámolóház (a Keler) teremtette meg a BÁT széles körű nemzetközi elfogadottságának feltételeit. A tőzsdék életgörbéjének megfelelően az első három-négy év a fokozatos fejlődés jegyében telik, majd az ötödik és a hetedik év között rendszerint felgyorsul a forgalomnövekedés. Ezt követi aztán egyfajta stabilizálódás. A BÁT esetében pontosan ez játszódott, illetve játszódik le: az elmúlt két-három évben – elsősorban a pénzügyi szekció kiugró teljesítményének köszönhetően – megsokszorozódott a forgalmunk, ma pedig a konszolidálódás jeleit tapasztalni. Ugyanakkor a gabonaszekcióban rendkívül nagy, 200 százalék körüli forgalomnövekedésre számítunk az idén, miközben több nemzetközi szakértő állítja: Európában Budapesten található a legéletképesebb gabonakontraktus. Szóval a tőzsde fejlődése nem áll meg, ha összességében lassul is valamelyest.
A napi operatív munkán túl mivel tudott hozzájárulni az Ön által vezetett titkárság a sikerekhez?
– Fontos a szerepünk a szabályzatalkotásban, a kereskedési feltételek alakításában. Az árutőzsdetörvény – szemben több más pénzügyi-gazdasági jogszabállyal – kerettörvény: tartalommal való megtöltése sok szempontból a tőzsdei szabályzatalkotáson múlik. A BÁT önszabályozó tőzsdeként maga határozza meg működésének részletes feltételeit, ebben a munkában pedig meglehetősen nagy szerep jut a titkárságnak is.
Mekkora költségvetéssel gazdálkodik a BÁT?
– Az idén 250 millió forintos összkiadás mellett – az előzetes elképzelések szerint – 30 milliós eredménnyel számolunk. Ez utóbbi a mai adatok szerint egyébként még egy kicsit több is lehet. A titkárság költségvetése ezen belül 45 millió forint. Újdonságszámba megy, hogy marketingre 40 milliót költ idén a BÁT. A többi költség jórészt a tőzsdei működés technikai feltételeinek biztosításából adódik – ide tartoznak például az ingatlanbérlet vagy az adatrögzítés és -továbbítás költségei.
Sok szó esik manapság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a BÁT leendő egyesítéséről. Ön mit gondol erről az elképzelésről?
– A két tőzsde egyesítését biztosan meg kell előznie néhány alapvető jogi-szabályozási lépésnek. Hogy mást ne mondjak, az árutőzsdetörvény ma másképp határozza meg a tőzsdei határidős ügylet fogalmát, mint az értéktőzsde számára irányadó értékpapírtörvény. A jogszabályi feltételek között egyéb koncepcionális különbségek is vannak: amíg az új értékpapírtörvény nagy hangsúlyt helyez a befektetővédelemre és a bennfentes kereskedelem tilalmára, addig az árutőzsde esetében inkább az úgynevezett megbízóvédelemről kell beszélni. Ez egyebek között – a szükséges nyilatkozatok megtétele és a pénzügyi fedezetek biztosítása esetén – kizárja, hogy egy brókercég visszautasítson egy megbízást. Egy értéktőzsdei brókercégnek a törvény szerint kötelessége mérlegelni, hogy a megbízás megfelel-e a tisztességes piaci magatartás követelményeinek, ám egy határidős ügylet esetében rendszerint jóval nehezebb meghatározni, hogy mi a piacidegen ár. A két tőzsde szervezeti felépítése ellenben nagyon hasonló, még ha a BÉT titkársága a miénknél több mint háromszor nagyobb létszámmal dolgozik is.
Melyek a következő időszak tervei?
– A BÁT jelentős technikai fejlesztés elé néz a közeli jövőben. A novemberi közgyűlés állásfoglalásának függvényében, várhatóan a jövő év elején a hagyományos nyílt kikiáltásos kereskedés mellett bevezetjük az elektronikus kereskedést is. Ez elsősorban a délutáni aktív bankközi pénzpiac fejleményeinek folyamatos követhetőségét szolgálja, másrészt a kihelyezett terminálok segítségével a vidéki cégek számára megkönnyíti a kereskedésben való részvételt. A BÁT komoly előrehaladást ért el ugyanakkor az utóbbi időben saját határidős ügyletre épülő opciós termékeinek kifejlesztésében is. Így a jövő év elején ezek is megjelenhetnek a tőzsdei instrumentumok listáján. Az opciós piac beindítása persze komoly szakmai előkészületeket igényel: a felkészülés érdekében a titkárság szervezésében várhatóan még októberben megkezdődnek az opciós technikákat oktató első tanfolyamok. Mindezen kívül nagy szükség van a BÁT-on jegyzett kamatkontraktusok fejlesztésére, hiszen a világ legnagyobb határidős tőzsdéin többnyire a kamatjellegű termékek vezetik a forgalmi listákat. Ezzel kapcsolatban szó van a 6 hónapos Bubor-kontraktus bevezetéséről is.
Összességében mit gondol a BÁT hazai és nemzetközi piaci helyzetéről, elismertségéről?
– Nyugodtan állítható, hogy a BÁT mára a hazai pénzügyi intézményrendszer nélkülözhetetlen elemévé nőtte ki magát, elismertségünk az utóbbi években nagymértékben nőtt. Ugyanakkor komoly regionális szereppel is rendelkezünk, hiszen a térségben ma egyértelműen a miénk a legjelentősebb határidős tőzsde. Azonban a világon ma a tőzsdék nem csak konkurálnak egymással, hanem az együttműködésben rejlő lehetőségeket is megpróbálják kihasználni – szándékaink szerint erre mi is nagy súlyt fektetünk majd. A legnagyobb tőzsdék relatív súlya ugyanis a forgalom egészét tekintve csökkenőben van, ami elsősorban a miénkhez hasonló közepes méretűek számára jelent előrelépési lehetőséget. A regionális szemlélettel dolgozó külföldi befektetőknek minél nagyobb részét kell Magyarországon tartanunk, és erre meg is van az esély. A BÁT – ha ez pillanatnyilag nincs is napirenden – nem tett le végleg a korábban tervezett regionális olajtőzsde megvalósításának ötletéről sem. Ehhez azonban az érdekeltek – mindenekelőtt a fontosabb forgalmazók – egyetértésére is szükség van.