Közel egy évtizeddel ezelőtt magyar bankok azzal a céllal alapították a Giro Rt.-t, hogy – a tranzakciók üzenetközvetítésére és az elszámolási lehetőségekre új módszereket bevezetve – megkönnyítsék a bankközi elszámolásokat.
Megbirkózva a kezdeti “gyermekbetegségekkel”, a hazai hitelintézetek elég hamar belejöttek az új rendszer használatába – nyilatkozta a Figyelőnek Szamosi László, a Giro Rt. vezérigazgatója. A kezdeti problémák például abban jelentkeztek, hogy néhány napig igen sok volt a tranzakciók kedvezményezettjei által visszautasított tétel, elsősorban azért, mert a tagbankok még eltérő bizonylatokkal dolgoztak.
A BZSR indulásakor három-négy nap alatt teljesítette az egyes tranzakciókat; mára ez az időtartam egy-két napra zsugorodott. (A jogszabály egyébként maximum két napot ír elő.) A rendszeren keresztülfutó átutalások száma évente általában 20 százalékkal nő. Ma már naponta átlagosan 163 ezer tranzakció feldolgozását és elszámolását végzik el, 71 milliárd forint értékben. A tavalyi esztendő számai éves szinten 55,7 százalékkal haladták meg a megelőző évit. Az átlagos tranzakció értéke egy év alatt 360 ezer forintról 437 ezer forintra emelkedett.
Az 504 millió forintos alaptőkével 1988-ban létrehozott Giro Rt. tulajdonosainak száma az évek során folyamatosan bővült, számuk jelenleg kereken negyven. Tavaly például két új hitelintézet csatlakozott a részvényesekhez, a klíringtagok száma azonban – tekintettel két-két bank fúziójára – nem emelkedett. A tulajdonosi arányok meglehetősen különbözőek, általában a tagbankok méretétől függően. Mindenesetre a három legnagyobb részvényes az 1996-os záráskor az egykori Magyar Hitel Bank, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank volt, melyek részesedése egyenként meghaladta a 14 százalékot.
A társaság nyújtotta szolgáltatások között első helyen a hitelintézetek, illetve a Magyar Államkincstár részére végzett pénzforgalmi tevékenység áll. A Giro Rt. tavalyi 2,72 milliárd forintos bevételéből a klíring szolgáltatások tétele csaknem 2,62 milliárd forintot tett ki. Ezzel szemben az adatátviteli, valamint az egyéb kategóriába sorolt szolgáltatásból a társaságnak csupán 78,9 millió, illetve 24,1 millió forintja származott.
Ami időnként fennakadásokat okozhat a bankközi elszámolási forgalomban, az szinte mindig az egyes taghitelintézetek belső informatikai rendszereinek a hiányosságára vagy korszerűtlenségére vezethető vissza. A vásárolt vagy saját fejlesztésű belső banki informatikai rendszerek azonban lassanként lehetővé teszik e hibák mérséklését, ami alapfeltétele egy fejlett bankrendszernek.
Az újítások között mostanság kétségtelenül a – jegybankelnöki rendelkezés nyomán október 3-ától lehetővé vált – csoportos átutalási és beszedési megbízások állnak előkelő helyen. Az ügyfelek közül a csoportos átutalás lehetőségével vélhetően már jó néhányan élnek (e helyütt legyen elég csak a munkabér-átutalásokat megemlíteni), míg a csoportos beszedéseket egyelőre nyilván kevesebben alkalmazzák. Mindezek ellenére – úgy tűnik – a kereskedelmi bankok zömében csínján bánnak a változtatásokkal. Leginkább azért, mert az ügyfelekkel való magállapodás és az újszerű technika elterjedése fölöttébb időigényes.
A hazai zsíró annak idején a közép- és kelet-európai régióban (Lengyelország és Csehszlovákia után) harmadikként alkotta meg bankközi elszámoló rendszerét, amelynek modernizációs lépései között dobogós helyet foglalhat el az úgynevezett Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER). Már csak azért is, mert ez a korszerű tranzakciós forma az Európai Unió (EU) normái szerint képes bonyolítani az ügyfelek elszámolási forgalmát. Az újszerű rendszer elsősorban a bankközi pénzforgalom tekintetében bír majd jelentőséggel, például olyan esetekben, ahol elengedhetetlen az ügyfél sürgős, azonnali kifizetése. A VIBER kidolgozása folyamatban van, beindítása a vezérigazgató szerint egy-két éven belül várható. Az EU-konform szolgáltatást vélhetően az egyes bankok majd külön ajánlhatják fel ügyfeleiknek, párhuzamosan futtatva azt a már meglévő szolgáltatásokkal.
Az OTP-nél – a bank belső informatikai rendszere révén – már jelenleg is lehetőség van arra, hogy az ország egyik pontján elindított átutalást egy másik helyen akár egy percen belül lehívják. Braun Péter, a bank vezérigazgató-helyettese szerint a zsíró a hazai bankrendszer egyik legmegbízhatóbb szolgáltatása. Az OTP-hez kapcsolódóan egyébként naponta több mint 10 ezer tétel fut át a központi elszámoló rendszeren; ezek összértéke általában 40-50 milliárd forint között mozog.