Kétmilliárd dollár értékű befektetésről írt alá szerződést Teheránnal a Total, valamint az üzletben 30-30 százalék erejéig érdekelt Gazprom és a Petronas. A kontraktus alapján a Perzsaöbölben két 70 méter mélyen fekvő gázmező kiaknázására nyílik lehetőség, amelyek becslések szerint összesen 8000 milliárd köbméter gázt rejtenek. A befektetők 2001-től évi 20 milliárd köbméter kitermelésével számolnak. (Ez a mennyiség a fele a teljes francia gázfogyasztásnak és megfelel a norvég Troll gázmező éves produktumának.) A szerződés a visszavásárlás (buy back) elvén alapul, azaz a kitermelt – s a tervek szerint exportálandó – gázzal az iráni partner, a National Iranian Oil Company rendelkezik. A Total és társai a kitermeléssel egyenértékű kőolajat és kondenzátumot kapnak, amely az aktuális árak mellett (18 dollár/hordó), napi 80 ezer hordót jelent. Mindez a kitermelés megkezdésétől hét esztendeig évi 525 millió dollár bevételt hoz a befektetőknek.
A világ hetedik legnagyobb olajtársaságaként jegyzett Totalnak ez a második iráni szerződése; az elsőt 1995-ben kötötte a Sirri olajmező kiaknázására, kihasználva az amerikai Conoco visszalépését.
A D’Amato törvény 1996 óta megtilt minden iráni befektetést az amerikai vállalatok számára. Az ottani jogértelmezés szerint a tiltást a tengerentúlon érdekelt európai cégekre is kiterjesztik. A Total jelenleg egyedüli érintettje lehet az esetleges szankcióknak, amelyek alkalmazását egyelőre csak vizsgálják Washingtonban. A nyilatkozatok is meglehetősen óvatosak.
Franciaország és Brüsszel szerint ugyanakkor az Egyesült Államoknak nincs joga törvényeit határain túlra kiterjeszteni. Egy másik francia érdekeltség, az Elf Aquitaine – amely az iszlám forradalmat követően kivonult Iránból – a múlt héten szintén bejelentette: tárgyalásokat folytat Iránnal és Irakkal helyi olajmezők kitermeléséről.