UNCTAD-JELENTÉS A BEFEKTETÉSEKRŐL – Szíves vendéglátás

Együttesen 349 milliárd dollárnyi összeget fektettek be tavaly a világ országaiban. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezete (UNCTAD) most közzétett jelentése a fejlett és a fejlődő országok közötti különbség csökkenéséről számol be. A közép- és kelet-európai régión belül a működőtőke-import kétharmada Csehországba, a vezető helyét őrző Magyarországra és az egyre nagyobb szeletet kihasító Lengyelországba vándorolt.

Korábban sosem látott nagyságrendű beruházás valósult meg az elmúlt évben – emeli ki az UNCTAD beruházási világjelentése. A befektetett tőke 1995-höz képest tíz százalékkal emelkedett. Ám ha figyelembe vesszük a 44 ezer multinacionális társaság leányvállalatainak helyi tőkebefektetéseit is, az összeg eléri az 1400 milliárd dollárt. Az expanzió magyarázata a fogadókészség növekedése, a korlátozások sorozatos leépítése.

A tőke legnagyobb exportálója tavaly Nyugat-Európa volt (176 milliárd dollárral), megelőzve az Egyesült Államokat (85 milliárd) és Japánt (23 milliárd). A befektetők közül kiemelkedik a világ száz legnagyobb társasága – ezektől eredt az invesztíciók kétötöde.

A tőke közel kétharmadát a fejlett országok kapták, de a fejlődő országok jelentősége is nőtt a tőkebevonásban: tavaly 129 milliárd dollárhoz jutottak (az ötven legnagyobb multinacionális vállalat ottani vagyona 1993-hoz képest 280 százalékkal, 79 milliárd dollárra emelkedett). Folytatódik tehát az üzleti élet globalizációja, s a tőkebeáramlás mindenütt erősítheti a piaci versenyt. Kivételek persze akadnak: Kenya például az áhított beruházás fejében 99 évre eladta az ananásztermesztés monopóliumát.

Leggyorsabban Latin-Amerika és a karibi térség tőkeimportja növekedett. A térség liberalizációjának hatására a fejlődő világba irányuló tőke 30 százaléka ide áramlott (különösen Brazília teljesítményét emeli ki a jelentés). A világ másik felén található Kína viszont 42 milliárd dollárral a második legnagyobb tőkeimportőr volt. A fogadók sorát Afrika országai zárják: szerény, 5 milliárd dolláros részesedéssel.

A két évvel ezelőtti 14 milliárd dollárról 12 milliárdra mérséklődtek a Közép- és Kelet-Európába irányuló külföldi befektetések. A privatizációs bevételek csökkenése – ezen belül is a magyar eladások visszaesése – ebben kulcsszerepet játszott. A térség országai között az élen Csehország, Magyarország és Lengyelország áll: e három ország kapta a régióba jutó befektetések kétharmadát.

A Lengyelországba érkező tőke az elmúlt két évben ugyan ugrásszerűen növekedett, ám hazánk az egy főre jutó beruházásokat tekintve még évekig “toronymagasan” a térség listavezetője lesz – vélekedett Balás Péter, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium helyettes államtitkára. Az idén június végéig egyébként 1,2 milliárd dollár érkezett, ami nagyobb az időarányosan tervezettnél.

Mi lehet a határ a külföldi tulajdonszerzésben? Simai Mihály akadémikus a jelentés múlt heti bemutatásakor a világháború előtti állapotokat ismertette. Romániában akkor az összes befektetés 85-90, Magyarországon 45-50, Lengyelországban pedig 60 százaléka volt külföldi kézben. A térség országai azonban egyenlőre nemcsak ettől vannak messze, hanem attól is, hogy – mint 1945 előtt – az európai befektetések egyötöde ebben a régióban valósuljon meg.

Címkék: Hetilap: Röviden