Teljes mértékben az Egészségbiztosítási Alap hiányából származik a jövőre tervezett tb-deficit: a nyugdíjbiztosító költségvetését ugyanis nullszaldósra kalkulálják. A tervezett hiány tartásához szükség volt arra is, hogy a Gazdasági Kabinet pénteki ülésén javaslatot tegyen az egészségügyi hozzájárulás 300 forintos emelésére, amely így várhatóan havi 2100 forint lesz. Amennyiben ezt a parlament is elfogadja, úgy jövőre e forrásból 97-98 milliárd forint bevétellel számolhatnak. A büdzsétervezettel kapcsolatban Draskovics Tibor, a pénz-ügyi tárca közigazgatási államtitkára fontosnak tartotta kiemelni, hogy tartható lesz a nyugdíjemelés jövőre tervezett 21,8 százalékos mértéke, mi több, az egészségügyben is mód nyílik a kiadások néminemű növelésére, sőt szűk körben még fejlesztéseket is előirányoznak.
A tervek teljesítését a pozitív gazdasági folyamatokon túl elősegítheti a behajtási fegyelem javulása is. Ez utóbbit persze nem a befizetők önkéntes belátására, hanem inkább egy nemrég életbe lépett kormányrendelet hatására alapozhatják: eszerint ugyanis az adóhivatal vizsgálatai során figyelemmel kísérheti a járuléktartozásokat is, s ezt figyelembe veszi majd az adó-visszatérítések elbírálásakor. Ráadásul immár az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) is jogosult a járulékok ellenőrzésére. Draskovics szerint ezúttal az sem fordulhat elő, ami 1995-96-ban megtörtént: ekkor a költségvetés sarokszámainak elfogadása után köttettek meg a kiadási tételeket lényegesen módosító bérmegállapodások.
Kökény Mihály népjóléti miniszter az egészségbiztosító költségvetési tervezetével kapcsolatban pozitívumként említette, hogy az abban foglaltak szerint jövőre már nem csökken az egészségügyi kiadások reálértéke (gyógyító-megelőző ellátásra 296 milliárd forint jut majd, miközben e címen az idei tb-pótköltségvetésben 266 milliárdot szándékoznak elfogadtatni a parlamenttel). Rá-adásul a mentést és a drága szervátültetések költségeit nem a biztosító, hanem az állam fedezi majd. A közalkalmazottakkal kötött bérmegállapodás értelmében 1998-ban átlagosan 16 százalékos jövedelememelkedést terveznek az egészségügyben: ez tartalmazza az ügyeleti és más pótlékokat is. A béremelésre nem központilag kerül sor, a pénz a biztosító teljesítményfinanszírozási rendszerében jut el az egészségügyi intézményekhez. Az OEP amúgy azt szerette volna korábban, hogy az állami költségvetés az eddigieknél több pénzt adjon a tb-nek a járulékfizetésre képtelenek gyógyításáért, ám ennek forrásaként a kormányzat csupán az adóemelést tudná elképzelni, amire jelenleg nincs lehetőség.