A bőséges takarmánybúza- és kukoricatermés láttán hetekig tartó áresés jellemezte mindkét termény jegyzéseit a határidős gabonapiacon. Az áresés ideiglenes megtorpanása is az eladói oldalon álló spekulánsok pozíciózárásainak tudható be. Emelkedés a közeljövőben nem várható, mivel a fizikai piac árai is hasonló mértékben zuhantak az utóbbi időszakban. (Emiatt egy kisebb mértékű korrekció is a BÁT-ra csábítaná az eladásra váró szabad készletek tulajdonosait, akik kínálatukkal rövid időn belül ismét a jelenlegi szintre nyomnák le a termékek jegyzéseit.)
A piac átláthatatlanságát növeli, hogy az egyes szereplők minőségi termés-előrejelzései számottevően eltérnek a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos állásfoglalásától. A vártnál gyengébb minőségű gabonatermés miatt pedig tetemes készletek tulajdonosai estek el az export lehetőségétől. Így a termelők érthetően nagy érdeklődéssel várják a tárca esetleges ez irányú intézkedéscsomagját.
Komoly gondot okoz az érdekelteknek, hogy a határidők kifutását követő szállítások teljesítésekor elégtelen a rendelkezésre álló néhány közraktár mennyiségi és minőségi garanciavállalása. Kovács Attila, az Agrimpex Rt. vezérigazgatója szerint a BÁT-nak megyénként tőzsdei raktárakat kellene felállítania, s így a jelenleginél gyorsabb és garantált minőségű szállításra nyílna lehetőség.
Nem várható, hogy a Magyar Nemzeti Bank a közeljövőben áldását adja a külföldiek határidős devizapiacokon való üzletelésére – tudhattuk meg Farkas Ádám ügyvezető igazgatótól. A határon túli tőke megjelenése e téren első lépcsőben a főbb keresztárfolyam-kontraktusok bevezetésével valósulhat meg. Ennek egyik feltétele, hogy a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt. devizában – adott esetben dollárban – is készíthessen elszámolásokat. A nemzeti valuta árfolyamának védelme miatt továbbra sem köthetnek majd üzleteket a határidős devizapiacok forintalapú termékeire a külföldiek.
A devizapiacot érintő egyetlen jogszabályi változtatás, hogy a hitelintézetekről szóló új törvény értelmében nem kell külön társaságot alapítaniuk a Magyarország iránt érdeklődő külföldi bankoknak, azaz lehetővé vált a fiókok nyitása. Ezek a bankfiókok devizabelföldinek számítanak, módjuk van tehát a határidős devizapiacokon való részvételre is.
A devizapiac életében az első lényeges változás a délutáni kereskedés beindítása lesz a közeljövőben. A hat hónapos futamidejű bankközi kamatlábat (BUBOR) pedig felveszik a határidős piac termékei közé.
A tervek szerint már a jövő év elején új termékcsaláddal is bővülhet a BÁT palettája. A szabványosított opciók bevezetése előtt ugyan még akad némi tennivaló, ám a tavaszi közgyűlésen elfogadott ütemterv tarthatónak tűnik. A piac későbbi fejlődése érdekében elengedhetetlenül fontos a kellő mértékű likvidítás. Kezdetben a gabonaszekció és a devizaszekció legkelendőbb termékeire köthetnének opciós ügyleteket a befektetők. (A gabonaszekcióban az étkezési búza és a takarmánykukorica, a devizapiacon a dollár, a márka és a jen jöhet az első körben szóba.) Ezen belül egyes piaci szereplők még azt is elképzelhetőnek tartják, hogy eleinte ezen termékeknek is csak a leglikvidebb határidőit nyitnák meg az opcióra éhes befektetők előtt. Ugyancsak nem eldöntött kérdés, hogy a kereskedés a máshol már megszokhatott árjegyzői rendszer keretében zajlik-e, avagy sem.
Az elszámolás gyorsabbá és biztonságosabbá tétele érdekében a Keler tervezi a fejlett világban előszeretettel alkalmazott portfolióalapú letétképzési rendszer bevezetését. A szaknyelvben Span-ként ismert szisztémát eredetileg a chicagói határidős tőzsdék dolgozták ki. A tőkealapú pozíciós limit bevezetése – azaz az egyes brókercégek szavatolótőkéjének négyszeresében maximált nyitott kötésállomány – is a Keler elképzelései között szerepel, amit az előzetes visszhangok alapján nem fogadtak osztatlan lelkesedéssel az érdekeltek. Az új klíringtagság bevezetésével pedig az ebből kiszoruló brókercégeknek a klíringtagoknál mint alklíringházaknál végzett elszámolások nyújthatnak lehetőséget a további tőzsdei üzletelésre.
A két budapesti tőzsde esetleges egyesülését a Pénzügyminisztérium az intézmények belügyének tekinti; legfeljebb az ötlet elvi támogatásáról lehet szó – tudhattuk meg Balázs Ágnes helyettes államtitkártól. Az egyesülési folyamat első lépcsőjeként – Keresztesi Szergej BÁT-elnök szerint – a cégek és az üzletkötők szabad átjárását kellene megteremteni a két tőzsde között.