MÓDOSÍTÁSOK AZ ÁFA-TÖRVÉNYBEN – Készkezes

A általános forgalmi adó szabályozásában tervezett módosításokat a pénzügyi tárca mindenekelőtt a jogi környezet változásával magyarázza. A pontosításokat persze néhány legális kiskapu bezárása is motiválja.

Ezúttal sem tervez gyökeres átalakításokat az áfa-törvényben a Pénzügyminisztérium (PM). Így például – a korábbi elképzelésekkel ellentétben – jövőre nem történik meg az átállás az új termékazonosító szisztémára. Ez ugyanis – amellett, hogy túl sok adóalanyt érintene – komoly változást okozna a számlázási rendszerben és az egyes adómértékek alá való besorolásban, s át kellene alakítani a jelenlegi bizonylatadási rendszereket is.

Az áfa-törvény módosítására mégis szükség van, többek között a jövedéki adó bevezetése, s a fiókszabályozás megalkotása miatt is. Az áfa egyébként a költségvetés legjelentősebb, reálértékét évek óta megőrző forrása (lásd a grafikont). Az idei 644 milliárd után jövőre már 758 milliárd forint bevételre számít a költségvetés ezen adónemből – ez az államháztartás bevételeinek több mint 15 százalékát adja majd.

Az ásványolaj, az alkoholtermékek, a sör, a pezsgő, a köztes alkoholtermékek, valamint a dohánygyártmányok esetében jövőre bevezetik a jövedéki adót. Továbbra is fogyasztási adó terheli azonban majd az aranyat, a kávét, a személygépkocsit és a szőlőbort. Ezen kör fogyasztási adója százalékos mértékű, így esetükben az értékállóság megőrzése érdekében nincs szükség adómérték-emelésére. Korábban szó volt arról, hogy a kávé és az arany adóját tovább mérséklik, erre azonban 1997-ben még nem kerül sor.

A jövedéki adó bevezetése miatt az áfa-törvény is módosításra szorul. A dohánygyártmányokra 1998. szeptember elsejétől adójegyet tesznek, amely igazolja a termék adózott voltát. Ez az adójegy magában foglalja a kiskereskedelmi eladási ár után fizetendő áfát is, amely így a dohánygyártmányoknál egyfázisú adóvá válik. Emiatt megváltozik a bolti kiskereskedelem különleges adózási módja, amelynek részleteit a jövedéki törvény taglalja majd. Ugyanakkor az ezen termékeket előállítók és forgalmazók adózása nem változik: így például a dohánygyárak alapanyag- és egyéb beszerzéseinek áfája a jövőben is levonható, illetve visszaigényelhető lesz.

A vámtörvény szerinti vámérték meghatározásakor az importszoftverek esetén csak az adathordozó értékét veszik figyelembe, bár tipikusan az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogért kell fizetni. Annak érdekében, hogy a hazai előállítású szoftverek versenyhátránya megszűnjön, a kormány azt javasolja: az adathordozók behozatalakor a vámértéket az áfa-alap kiszámításánál a vagyoni értékű jog árával növelt összeggel vegyék figyelembe.

Bizonyára heves ellenállást vált majd ki az a javaslat, amely szerint a vevő jövő januártól készfizető kezességgel tartozik majd az eladó adótartozásáért. (Az egyszerű kezesség egyébként már tavaly óta él, ám kevés eredménnyel – ezért a szigorítás.) Így az adóhatóságnak nem feltétlenül kell majd különfé-le kényszerintézkedésekkel próbálkoznia ahhoz, hogy a vevőn követelhesse az elmaradt adót.

A használtcikk-kereskedelem áfája különös szabályok szerint, az elért árrés alapján is megállapítható. Ez a fajta adózási mód azonban igencsak adminisztráció-igényes. Éppen ezért a jövőben – az 50 ezer forintnál olcsóbb termékeknél – lehetővé válik az időszakonkénti árrésszámítás. A hulladék-felvásárlás területén az árrésadózás januártól kötelező lesz. Ennek nyomán a hulladékok felvásárlásakor megszűnik az olyan előzetesen felszámított adó levonásának lehetősége, amely után az átadó nem fizette meg az áfát.

Az egyes termékek, illetve szolgáltatások más adókulcsba történő átsorolása jövőre sem lesz napirenden. Kivéve a déligyümölcsöket: erre a társulási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése miatt van szükség. Így januártól – a hazaiakhoz hasonlóan – a déligyümölcsök is a kedvezményes, 12 százalékos áfa-kulcsú termékek körébe tartoznak majd.

A PM-ben komplex módon áttekintik az agrárgazdaság adózását. Ennek keretében megvizsgálják, hogy a mezőgazdasági tevékenységet folytatók beszerzéseit terhelő áfa összegét miként tudná az adóhatóság közvetlenül kompenzálni. Mivel azonban ez a jelenlegi rendszer gyökeres átalakítását jelentené, s közel 600 ezer adóalanyt érintene, a módosítás csak 1999 januárjától lépne életbe. Bár többen szorgalmazzák, a lakásépítés, -bővítés és -felújítás áfa-visszatérítése egyelőre nem szerepel a tervek között.