Kisebb, de nem kis jelentőségű változtatásokat tervez a pénzügyi tárca a helyi adókról, az illetékekről és gépjárműadóról szóló törvényekben, ezért e három jogszabályt egyazon törvény keretében módosítják.
Már az érdekegyeztetés során is sok vitát váltott ki, s várhatóan a parlamenten sem megy át “csöndben” az a javaslat, amely a helyi iparűzési adó alapját és mértékét módosítaná. Az ezzel kapcsolatos legújabb javaslat szerint az adó alapja az anyagköltséggel szűkülne, plafonja viszont emelkedne. A korrekció három lépcsőben történne. Jövőre az anyagköltség 33 százalékával lehetne csökkenteni az adóalapot, miközben az adó felső mértéke 1,5 százalékra emelkedne. 1999-től az anyagköltség 66 százaléka lenne leírható az adóalapból, mindeközben az adó mértéke 1,7 százalékra nőne. 2000-től aztán már a teljes anyagköltség leírható lenne, az adó azonban 2 százalékra nőne. A kétirányú elmozdulás lényegében kompenzálná egymást. (Az iparűzési adó egyébként egyre fontosabb bevételi forrás – tavaly a helyi adóbevételek 84 százaléka már ebből származott.)
A tervezett változtatás nemzetgazdasági szinten várhatóan nem növeli a vállalkozások adóterhelését, mint ahogyan az önkormányzati bevételeket sem. Az már más kérdés, hogy egyes cégek adóterhelése nő, másoké viszont csökken (s így közvetve a települések bevételei is változnak). Ezzel magyarázható, hogy bizonyos vállalkozások, illetve képviselőik tiltakoznak, míg mások éppen hogy üdvözlik az általuk évek óta szorgalmazott javaslatokat. Az anyagköltség egyszerre történő levonhatósága miatt az élelmiszeriparban például 53 százalékkal, a kohászatban 41, a gépgyártásban pedig 18 százalékkal csökkenne a vállalkozások adóterhe. Ugyanakkor a kereskedelmi cégeké 36 százalékkal, a távközlési ágazatba tartozóké pedig 58 százalékkal emelkedne (már jövőre), de jelentős adóteher-növekedéssel kellene szembenéznie a pénzügyi és a biztosítási szférának is. Ennek megfelelően: azokon a településeken, ahol a kereskedelem és a szolgáltatások fejlettek, ott növekedne, míg az iparral, s különösen a feldolgozóiparral rendelkező településeken jelentősen csökkenne az önkormányzatok bevétele. Ez indokolja a kétlépcsős áttérést is: a pénzügyi tárca szerint így a módosítás nem veszélyeztetné az önkormányzatok költségvetését vagy hosszú távú pénzügyi terveit.
A jövőben elhatárolják egymástól az állandó és az ideiglenes jellegű (a székhely vagy telephely szerinti önkormányzat területén, illetve azon kívül folytatott) iparűzési tevékenység utáni adókötelezettséget. A jogszabály tételesen felsorolja majd, hogy mely ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenységeket lehet adóval terhelni (bizonyos feltételek esetén például az építőipari munkák, illetve a piaci és vásározó kereskedelem is e körbe tartozna). Módosítják az adó kiszámításának módját is: ideiglenes tevékenységnél az adó alapját nem lehet majd a nettó árbevételben meghatározni. Az adó felső határa a jövőben is napi 5000 forint lesz. Ugyanakkor – az igazságosság érdekében – lehetővé válik, hogy az ily módon megfizetett átalányadót a vállalkozó a székhelye (telephelye) szerinti önkormányzathoz fizetett adóba (annak 90 százalékáig) beszámítsa.
Az illetéktörvényben tervezett módosítások egyrészt a nyugdíjreformhoz kapcsolódnak, másrészt az államigazgatási eljárási illetékek változtatását irányozzák elő. A törvény rögzíti majd, hogy a magánnyugdíjpénztár tagjának egyéni számláján felhalmozott összeg öröklése bizonyos feltételek esetén mentes az illeték alól. (A feltétele az, hogy az örökös az összeget – a tagsági jogviszony folytatása mellett – a pénztárban hagyja, avagy más nyugdíjpénztárba viszi át. Az egyösszegű felvétel viszont illetékköteles lesz.)
Az ingatlanok és a gépjárművek pénzügyi lízingjével foglalkozó vállalkozásokat is megilleti a jövőben az a kedvezmény, hogy vagyonszerzéseiket 2 százalékos illeték terheli (feltéve, hogy nettó árbevételük legalább 75 százaléka ezen két tevékenységből származik).
Készül a külföldi székhelyű vállalkozók magyarországi fióktelepeiről szóló törvény, amely szerint fióktelepet létrehozni csak cégbejegyzéssel lehet. Ennek illetéke 200 ezer forint lenne.
Az infláció, s persze a növekvő költségek miatt megemelnek néhány államigazgatási illetéket. Így a névváltoztatás illetéke jövő januártól 5000 forintba kerülne, az adó- és értékbizonyítvány kiállításáé pedig a jelenlegi 1000 forint háromszorosára nőne. A külföldiek ingatlanszerzéséhez szükséges engedély megszerzéséhez 10 ezer forint kell majd.
Az illetékmentesen kiállítható anyakönyvi kivonatok köre a szülők házassági anyakönyvi kivonatával bővül, ha az a gyermek születésének anyakönyveztetéséhez kell. Ugyancsak illetékmentes lesz az elhunyt születési, illetve házassági anyakönyvi kivonata, ha arra a haláleset anyakönyvezéséhez van szükség.