AUTÓFINANSZÍROZÁS – Csodaszer nélkül

A kamatmentes részletfizetés és a "nullakulcsos" lízing megszűnése után okkal keresték a redőnyhúzót egyes finanszírozó cégeknél. Míg tavaly a kocsik kétharmadát valamilyen finanszírozási konstrukcióval vásárolták, az idén a készpénzfizetés a döntő. Akinek nincs elég pénze, de venni akar, legfeljebb a drága bankhitelt választhatja. A számítóbbak azonban nem vesznek, csak bérelnek...

Miután a Pénzügyminisztérium jogszabályban rendezte az autólízingnél és a részletfizetési konstrukcióknál az áfa-befizetés módját és idejét, január elsejétől megszűnt a “kamatmentes részletfizetés” és a “nullakulcsos” lízing. Úgy tűnik, az autókereskedők ezúttal alulmaradtak a jogszabály-értelmezésben, és nem tudtak újabb agyafúrt ötlettel kirukkolni. A vevők, akik tavaly nem hozták előre az autóvásárlást, jó ideig vártak: hátha mégis sikerül valamilyen “olcsó” megoldást találni. Csak az vett autót, aki készpénzzel fizetett; ők viszont – az infláció és a forintleértékelés okán – sietve tették azt. Ennek tudható be, hogy az első negyedévben szinte kizárólag készpénzfizetéssel vásároltak autót; a bankhiteles üzlet elenyésző volt. (Ha azt is hozzászámítjuk, hogy az összeladások száma rendre meghaladta az egy évvel korábbit, akkor mindez a fizetőképesség egyenletes növekedését sejteti.)

A Nissannál is tapasztalták, hogy valószerűtlenül, 70-80 százalékra felszökött az első félévben a készpénzzel fizetők aránya, pedig korábban az 50-60 százalékot lehetett szokásosnak tekinteni.

Az első héthavi Opel-eladásokban szintén magas, átlagosan 73 százalékos volt a készpénzes ügyletek súlya. A kocsik alig három százaléka talált gazdára valamilyen lízing, vagy tartósbérleti formával, s a forgalom alig egynegyedét tették csak ki a bankhiteles konstrukciók. A fenti átlagérték azonban fokozatosan növekvő finanszírozást és valamelyest visszaeső készpénzfizetést takar. Augusztusban már csak 60 százalék volt a készpénzfizetés, 35 százalék a bankhitel és 5 százalék az egyéb finanszírozás. Utóbbi már csaknem teljesen az Opel Bankon, illetve az Opel Lízingen keresztül bonyolódik, mivel a konkurens finanszírozók egyre-másra kikopnak az árversenyben.

A GM nem januárban, hanem év közben vezette be új, tartós bérleti konstrukcióját; ez is közrejátszik abban, hogy újabban erősödik a finanszírozás szerepe – állítja Bíró Gyula, az Opel Bank vezérigazgató-helyettese. A cégeknek ajánlott konstrukció előnye, hogy a bérlet az utolsó fillérig költségként elszámolható, és a bérleti díj áfája visszaigényelhető. A bérleti szerződés lejárta után sem kell megválnia az ügyfélnek a megszokott autótól, mert – igaz egy újabb tranzakció keretében, harmadik félen, a közvetítő márkakereskedőn keresztül – maradványértéken megvásárolhatja azt. Ez azonban – ellentétben az egyéb cégek konstrukcióival – nem formális, hanem valós piaci érték. (A maradványérték meghatározására az Opel bonyolult számítási módszert dolgozott ki, amelyben figyelembe veszik a kocsi állapotát, korát és a megtett kilométereket is.)

Bár a tavalyi kamatmentes részletfizetéshez nem mérhetőek, de – jobb híján – változatlanul népszerűek a piaci kamatozású bankhitelek. Bíró Gyula ezt azzal magyarázza, hogy a gazdaság stabilizálódásával egyre többen vállalják a kezdetben nagynak tűnő, 30-40 ezer forintos havi részleteket. Az inflációval azonban ez a teher mérséklődik. Változik a vevők összetétele is; egyre több a magán ügyfél – augusztusban például 80 százalékos volt az arányuk. Bíró Gyula további forgalomnövekedést vár attól, hogy a szeptemberben ötödik születésnapját ünneplő Opel finanszírozó szervezet az idén egyszer már csökkentette, és az ősz folyamán tovább mérsékli majd a kamatokat. Születésnapi meglepetésnek számít az új Astra is; ennek forgalmazásától – amely csak jövőre indul – szintén komoly bevételnövekedést várnak a kereskedők.